Házi ételízesítő

Nagyon ritkán vettem eddig vegetát, leveskockát vagy bármilyen hasonló mesterséges ételízesítőt. Ha mégis megtettem, akkor persze szidtam magam, mert ha ezekkel főztem, mindig éreztem egy bizonyos műízt az ételben. Ennek persze mindig az lett a vége, hogy a már megvett csomag ételízesítőt jó sokáig nem használtam újra, és a végén rámromlott az egész, mehetett a kukába.

Mostanában, ha lehet az ételízesítés problémáját a következőképpen hidalom át. Leveskocka helyett inkább magam főzte alaplevet használok, vagy egyszerűen a megmaradt húslevest lefagyasztom, és szükség szerint később ízesítek vele szószokat, krémleveseket. Azokban az esetekben, amikor korábban esetleg a vegetához nyúltam volna, már régóta a szüleimtől kapott házi ételízesítőt vetem be inkább. Mivel nem nagy ördöngösség az egész, a múlt héten nekiálltam elkészíteni a náluk bevált recept alapján. Így garantáltan nem lesz műíze az ételünknek. A sózással viszont utána csínján kell bánni, mivel az ételizesítőnk maga is sós lesz (a hosszabb eltarthatóság érdekében nem lehet belőle kispórolni).

Hozzávalók:

1.      összesen 500 g vegyes leveszöldség a következö arányokkal:

• 330 g répa és petrezselyemgyökér
• 170 g pedig a következő zöldségekből: zeller, karalábé, karfiol, fokhagyma, petrezselyemzöld (ízlés szerint még egyéb zöldségekkel is ki lehet egészíteni)

2.    500 g só

Elkészítés:

A zöldségeket előbb kisebb darabokra vágtam, aprítógéppel felaprítottam. Mivel ez az elegy még nem volt elég pépes, az egészet még a húsdaráló legkisebb fokozatán ledaráltam. Az egészet jól összekevertem a sóval és jól záródó kisebb üvegekbe tettem.

Karamellás nápolyi

Megkívántam egy süteményt, amit gyerekkorom óta nem ettem: egy diós, kávékrémes szeletet, aminek a tetejét ostyalap díszíti. A szokott orosz boltnak hála, sikerült is ostyalapot vennem, az elképzelt sütemény is elkészült, de a csomagban 6 óriási lap volt, nekem meg akkor csak egy darab kellett. Ezért jutott eszembe, mi lenne, ha a maradékból nápolyit készítenék. Ezek a lapok eléggé vastagok voltak, nagy mélyedésekkel, ezért viszonylag sok töltéket felvettek. Az ízre viszont nem volt panasz, elég hamar elfogyott. Csak utána egy jó darabig nem kívántunk édességet, mert azt el kell ismerni, nem egy fogyókúrás ételről van szó.  De egyszer-egyszer megéri elkészíteni.

Hozzávalók
4-6 ostyalap (attól függően, milyen mély barázdák vannak a lapokban)
300 g cukor
150 g darált dió
200 ml sűrített tej
150 g margarin

Elkészítés:
A cukrot serpenyőben forró serpenyőben állandóan kavargatva karamellizáljuk, hozzáadjuk a sűrített tejet, a margarint és a diót. Addig kavargatjuk, amíg kenhető állagú lesz. Ekkor gyorsan megkenjük a krémmel a lapokat. Az egész tetejére nehezéket rakunk, hogy jól összeálljon. Én a legtöbbször egy csomag lisztet vagy cukrot teszek rá. Másnap szeletelem és fogyasztom is.

Alternatív elkészítési mód:
Az orosz típusú, alapból édesített dobozos sűrített tejet nagyon sokáig kell dobozostól egy adag vízben és egy olyan lábasban főzni, amit nem sajnálunk. Lassan és több óráig tart a folyamat. Így szép lassan karamellizálódik és kiváló nápolyi töltelék lesz belőle. Ezt az ötletet sajnos már csak akkor kaptam, amikor elkészült a fenti nápolyi. Én magam így még nem próbáltam, de előbb utóbb megteszem.