Olívabogyós édesköménysaláta

Az édeskömény nem tartozik azok közé a zöldségek közé, amit minden nap fogyasztanánk. Már csak azért sem, mert eléggé megosztó ízvilágú. Ezt pedig valaki szereti, van aki nem. Ez az ánizsra emlékeztető ízvilág nekem azért jön be, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy kicsit változatosabban együnk itthon. Ezt a salátát egy munkatársi vacsora keretében ettük először grillezett lazacfilével, és rögtön megtetszett, elhatároztam, hogy én is kipróbálom alkalomadtán. Szerencsére épp kaptam egy újabb különleges olaj- és balzsamválogatást, ezzel pedig igencsak feldobtuk az amúgy sem mindennapi ízeket.

Hozzávalók (2 személyre):
1 édeskömény
1 nagy csokor petrezselyem
1 kis csokor menta
150 g magozott fekete olívabogyó

ízlés szerint mangóbalzsam, citromos olívaolaj vagy ami van otthon

Elkészítés:
Az olívabogyókat jól lecsepegtettem, az édesköményt négyfelé vágtam, a torzsáját kidobtam, a maradékot hajszálvékonyra szeleteltem. A fűszernövényeket megmostam, durvára vágtam. Az egészet jól összekevertem és meglocsoltam mangóbalzsammal és citromos olívaolajjal. Sülthúsokhoz, halakhoz nagyon gyors, egyszerű és finom köret.

Kókusztejes tápiókapuding erdei gyümölcsökkel

A tápiókáról először a Csengetett, Mylord? című angol vígjátékban hallottam, és akkor ez annyira egzotikus valaminek tűnt, hogy igazából fel sem merült, hogy én valaha ezt meg is fogom kóstolni. A nagy alkalomra először Japánban került sor, amikor a japantanárnőnk többünket meghívott "batyubálra", mindenkinek lehetőleg az országára jellemző 2 ételt kellett vinni. Ő maga egy érdekes garnélarákos levest készített, és desszertnek meg egyszerűen natúr tápiókapudingot, amihez kanalazott egy kevés édes azukibabot és öntött hozzá valamennyi kókusztejet. Mindez egy szép kehelyben tálalva nagyon látványos és érdekes desszert volt. Nem beszélve arról, hogy körülbelül 1 percbe telt az elkészítése. Ehhez a receptbez vettem egy zacskó tápiókát, amit már kicsit untam ugyanúgy elkészíteni, ezért jutott eszembe a régi angol sorozat és az, hogy akkor most akár kipróbálhatnám a tápiókapuding készítését is. Ez született belőle:

Hozzávalók:

100 g tápióka

400 ml kókusztej

3 evőkanál méz

1/2 rúd vanília

150-200 g fagyasztott erdei gyümölcs

1 csipet fahéj

Elkészítés:

A tápiókát 15 percre hideg vízbe áztatom, majd a vizet leöntve róla a kókusztejjel, a mézzel és a kikapart vaníliarúddal felteszem főni. Folyamatosan kavargatva addig főzöm, amíg ragacsos, puding állagú lesz, a tápióka maga pedig átlátszó gyöngyszerű. Ekkor leveszem a tűzről és kis tálkákba teszem.

A fagyasztott gyümölcsöt egy kevés vízzel és fahéjjal felfőzöm, rákanalazom a tápiókapuding tetejére. Kihűlés után tálalom.

Házi ételízesítő

Nagyon ritkán vettem eddig vegetát, leveskockát vagy bármilyen hasonló mesterséges ételízesítőt. Ha mégis megtettem, akkor persze szidtam magam, mert ha ezekkel főztem, mindig éreztem egy bizonyos műízt az ételben. Ennek persze mindig az lett a vége, hogy a már megvett csomag ételízesítőt jó sokáig nem használtam újra, és a végén rámromlott az egész, mehetett a kukába.

Mostanában, ha lehet az ételízesítés problémáját a következőképpen hidalom át. Leveskocka helyett inkább magam főzte alaplevet használok, vagy egyszerűen a megmaradt húslevest lefagyasztom, és szükség szerint később ízesítek vele szószokat, krémleveseket. Azokban az esetekben, amikor korábban esetleg a vegetához nyúltam volna, már régóta a szüleimtől kapott házi ételízesítőt vetem be inkább. Mivel nem nagy ördöngösség az egész, a múlt héten nekiálltam elkészíteni a náluk bevált recept alapján. Így garantáltan nem lesz műíze az ételünknek. A sózással viszont utána csínján kell bánni, mivel az ételizesítőnk maga is sós lesz (a hosszabb eltarthatóság érdekében nem lehet belőle kispórolni).

Hozzávalók:

1.      összesen 500 g vegyes leveszöldség a következö arányokkal:

• 330 g répa és petrezselyemgyökér
• 170 g pedig a következő zöldségekből: zeller, karalábé, karfiol, fokhagyma, petrezselyemzöld (ízlés szerint még egyéb zöldségekkel is ki lehet egészíteni)

2.    500 g só

Elkészítés:

A zöldségeket előbb kisebb darabokra vágtam, aprítógéppel felaprítottam. Mivel ez az elegy még nem volt elég pépes, az egészet még a húsdaráló legkisebb fokozatán ledaráltam. Az egészet jól összekevertem a sóval és jól záródó kisebb üvegekbe tettem.

Karamellás nápolyi

Megkívántam egy süteményt, amit gyerekkorom óta nem ettem: egy diós, kávékrémes szeletet, aminek a tetejét ostyalap díszíti. A szokott orosz boltnak hála, sikerült is ostyalapot vennem, az elképzelt sütemény is elkészült, de a csomagban 6 óriási lap volt, nekem meg akkor csak egy darab kellett. Ezért jutott eszembe, mi lenne, ha a maradékból nápolyit készítenék. Ezek a lapok eléggé vastagok voltak, nagy mélyedésekkel, ezért viszonylag sok töltéket felvettek. Az ízre viszont nem volt panasz, elég hamar elfogyott. Csak utána egy jó darabig nem kívántunk édességet, mert azt el kell ismerni, nem egy fogyókúrás ételről van szó.  De egyszer-egyszer megéri elkészíteni.

Hozzávalók
4-6 ostyalap (attól függően, milyen mély barázdák vannak a lapokban)
300 g cukor
150 g darált dió
200 ml sűrített tej
150 g margarin

Elkészítés:
A cukrot serpenyőben forró serpenyőben állandóan kavargatva karamellizáljuk, hozzáadjuk a sűrített tejet, a margarint és a diót. Addig kavargatjuk, amíg kenhető állagú lesz. Ekkor gyorsan megkenjük a krémmel a lapokat. Az egész tetejére nehezéket rakunk, hogy jól összeálljon. Én a legtöbbször egy csomag lisztet vagy cukrot teszek rá. Másnap szeletelem és fogyasztom is.

Alternatív elkészítési mód:
Az orosz típusú, alapból édesített dobozos sűrített tejet nagyon sokáig kell dobozostól egy adag vízben és egy olyan lábasban főzni, amit nem sajnálunk. Lassan és több óráig tart a folyamat. Így szép lassan karamellizálódik és kiváló nápolyi töltelék lesz belőle. Ezt az ötletet sajnos már csak akkor kaptam, amikor elkészült a fenti nápolyi. Én magam így még nem próbáltam, de előbb utóbb megteszem.

Pimm's koktél

Július közepe a teniszrajongók számára egyet jelent Wimbledonnal. Angliában nem csak a sportőrültek jönnek ilyenkor lázba, hanem az egész ország erről beszél. Végre egy újabb téma az időjárás és a közlekedés mellé. Sokan csak a tévében tudják követni az eseményeket, mert nem könnyű jegyeket szerezni rá. Szerencsére nekünk ez egyszer sikerült és felejthetetlen élményben volt részünk. Jó meccseket láttunk, átérezhettük az egész hangulatát. Ehhez hozzájárult, hogy közben a wimbledoni specialitásokat kóstolgattuk: a tejszínes epret és Pimm's koktélt. Mindkettő elkészíthető otthon is, hogy segítsen igazi wimbledoni körülményeket varázsolni a szurkoláshoz. A tejszínes epret recept nélkül is el tudja készíteni mindenki. A Pimm's elkészítése sem bonyolult, csak kell hozzá a Pimm's nevű alkohol, amit nagyobb áruházakban már lehet kapni.

Hozzávalók (egy kancsónyi koktélhoz):
200 ml Pimm's
600 ml limonádé, pl. Sprite
Gyümölcsök, zöldségek ízlés szerint pl. uborka (!), eper, narancs, áfonya, ribizli, friss menta
Jégkocka

Elkészítés:
A Pimm's-et a limonádéval összekeverjük, jégkockákat dobunk bele, és a darabokra, szeletekre vágott gyümölcsökkel, zöldségekkel díszítjük.

Szicíliai karfiolsaláta

Egyik kedvelt zöldségünk, amit mindig szívesen eszünk, a karfiol. Viszont bevallom, hogy a legtöbbször mindig hasonlóan készítettem el: hol levesként, hol tojásosan rakva, püréként köretnek esetleg nagyon ritkán kirántva. Nemrég hallottam, hogy csak a külső rücskös részeit felhasználva isteni "rizottót" lehet belőle készíteni. Ezt az ötletet biztosan ki fogom még próbálni és akkor itt is közzéteszem. Viszont van egy másik, a megszokottól eltérő karfiolos étel, amit még régebben készítettem, csak a cikk megírásával kissé elmaradtam. Ez a szicíliai karfiolsaláta, amit Nigella olasz szakácskönyve alapján készítettem. Fenyőmag helyett tökmagot használtam, ezáltal lehet, nem is lett annyira szicíliai, de finomnak így is finomnak találtuk.

Lehet köretként enni vagy vegetáriánus főételként.

Hozzávalók:
1 karfiol
2 babérlevél
1 csipet sáfrány 1 csésze meleg vízbe áztatva
75 g mazsola
1 salotta hagyma
2 evőkanál frissen facsart citromlé
4 evőkanál olívaolaj
150 g magvalt fekete olívabogyó
25 g fenyőmag (vagy tökmag)
1 kis csokor petrezselyemzöld
75 ml marsala (szerintem ezt a hozzávalót egyszerűen kihagytam, mert nem volt itthon)
só ízlés szerint

Elkészítés:
Forrásban levő vízben roppanósra főzöm a rózsáira szedett karfiolt. A mazsolát a marsalával felforralom, félreteszem.

Az öntethez a sáfrányos vízhez teszem az apró kockákra vágott salotta hagymát, a citromlevet és az olívaolajat. Mindezt egy villával jól összekeverem.

A mazsolát és az olívabogyót hozzákeverem a kihűlt karfiolhoz, megöntözöm az öntettel, jól átkeverem és legalább fél óráig pihentetem. Tálalás előtt hozzákeverem a száraz serpenyőben megpirított fenyő- vagy tökmagot és megszórom az apróra vágott petrezselyemmel.

Tengeri herkentyűs paella

A családom a hétvégére tengeri herkentyűs paellát rendelt. Kihangsúlyozták, hogy nem rizottóra vágynak, hanem paellára. Ettem már mindkettőt, de valahogy nem tudtam volna megfogalmazni, hogy mi is a különbség a kettő között. Most kénytelen voltam utánajárni és végül megtudtam. A rizottót állandóan kevergetve, alaplével, fehérborral főzzük, ez eddig is világos volt. A különbség, hogy paellához a rizst kicsit megpirítjuk (mint a magyar háziasszonyok a rizs körethez), felöntjük azzal a főzővízzel, amiben a homárt megfőztük, és fontos még, hogy sárfánnyal ízesítsük és egy idő után már ne kevergessük. Mivel a homárhoz itt nem igazán tudok hozzájutni, jobb híján egyszerűen fagyasztott tengeri herkentyű válogatásból készítettem az ételt, vízzel öntöttem fel, cserébe viszont erőteljesebben fűszereztem.

Hozzávalók (4-6 személyre)
2 evőkanál olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 bögre kerek szemű paella- vagy rizottó rizs
450 g vegyes fagyasztott tengeri herkentyű (vagy 4 kisebb homárfarok és 1/2 kg garnélarák)
1 csipet sáfrány vízben áztatva
2 nagy paradicsom
150 g zöldbab
2 csipet sáfrány (1/2 csésze hideg vízbe áztatva)
1 teáskanál őrölt pirospaprika
1 teáskanál cayenne bors
só ízlés szerint
egy nagy csokor petrezselyem

Elkészítés:
Aki olyan szerencsés, hogy hozájut homárhoz, forralja fel a vizet, dobja bele a homárfarkakat és addig főzze, amíg rózsaszín lesz. Ez egy két percig tart. Utána vegye ki a homárt a vízből, a vizet pedig tegye félre, mert később ezzel kell felönteni a rizst.

Aki nem jut hozzá egyszerűen homárhoz, az a következő lépéssel kezdheti. A hagymát apróra vágjuk és egy serpenyőben a felmelegített olívaolajon megdinszteljük. Rádobjuk a rizst, amivel üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, a homár főzővizéből három bögrényit, majd a sáfrányt az áztatóvízzel együtt és a fűszereket, végül a kockára vágott paradicsomot és a 3 cm-es hosszúra vágott babot. Még egyszer utoljára megkavarjuk, utána lefedve lassú tűzön főzzük olyan 20 percig.

Ha friss herkentyűkkel dolgozunk, ekkor tesszük a tetejére a garnélarákokat és addig főzzük őket, amíg rózsaszínűek lesznek. Ez körülbelül 10-15 percet vesz igénybe. A legvégén pedig a már megfőtt homárdarabokat tesszük rá, hogy kicsit átmelegítsük őket.

Ha fagyasztott vegyes tengeri herkentyűkkel dolgozunk, akkor sokkal hamarabb elkészülünk ezzel az utolsó folyamattal. Az én herkentyűim eleve meg voltak főve, így csak 2-3 perc alatt átmelegítettem őket lefedve.

Amint kész, megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel és a kedvenc fehérborunkkal tálaljuk.