Amikor Angliából jön hozzánk valaki látogatóba és megkérdezik, mit hozzanak, az angol tea mellett a másik nosztalgikus termék, amit kérünk tőlük, a crumpet. Nem is tudom, mihez lehetne hasonlítani. Talán az amerikai palacsintához, mert vastag és kicsit hasonló méretű, bár az állaga ennek szivacsos, az íze semleges. Lehet lekvárral is enni vagy egyszerűen csak jól megpirítani és vajjal, teával fogyasztani.
Nagy bánatomra, most turisztikailag nem túl érdekes helyen lakunk, ritkán jönnek angliai látogatók, ezért fogtam magam, és nekiálltam én crumpetet sütni. Nem mondom, hogy szép lett volna a végeredmény, de ízre olyan, amit Angliában megszoktunk, ezért gondoltam, felrakom a blogra a nem Angliában élő angolmániások kedvéért.
Hozzávalók (kb. 20 db-hoz):300 g liszt
3 g friss élesztő (vagy 2*7 g-os szárított)
1 tk cukor
350 ml langyos tej
150-200 ml langyos víz
1/2 tk szódabikarbóna
1 tk só
napraforgóolaj a sütéshez
Elkészítés:
A langyos tejhez hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk. A lisztet egy nagy keverőtálba tesszük, beleöntjük a felfuttatott élesztőt és géppel jó erősen összedolgozzuk (ettől lesznek benne majd a crumptre jellemző buborékok). Fedjük le és legalább 20 percre tegyük meleg helyre.
Keverjük a szódabikarbónát és a sót a tésztánkhoz, majd fokozatosan a langyos víz 3/4-ét. Sűrű tejszín állagot kell kapnunk. Ha ha túl sűrű lenne, csak akkor adjuk hozzá a víz maradék 1/4-ét. Takarjuk le újabb 20 percre.
Egy dupafenekű serpenyőben melegítsünk olajat, majd kezjdük el a sütést. Ha van sütőkarikánk, akkor azzal, hogy szabályos kör alakot kapjunk. Nekem ilyen eszközöm nincs, ezért csak simán, palacsintaszerűen sütöttem. 4-5 perc után, amikor már megjelennek az első buborékok a felszínen, fordítsuk meg, és amikor a másik oldala enyhén barna lesz, akkor kész. Lekvárral, vajjal fogyasszuk.
Ha túl sok egyszerre, fagyasztóban jól eláll. Ekkor fogyasztás előtt pirítóssütőben pirítsuk meg mindkét oldalát.