Èdeskrumpli sütőben kecskesajttal és lilahagymával

Már tíz éve elköltöztünk Japánból, de még mindig vannak olyan élmények, ízek, amikről ennyi idő elteltével is ez az ország jut eszembe. Többek között édeskrumplit is itt ettem először. Persze, amikor a boltban megláttam, először - kis túlzással - azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák. Egy ismerős ismerőse japán nő elhívott bennünket a kiskertjébe zöldséget szedni. Először furcsállottam, hogy mit akarhat. Aztán persze rá kellett jönnöm, hogy ott egy kiskert óriási kiváltságnak számít, és ő egyszerűen csak büszkélkedni akart vele, hogy neki ilyen van, és nem is segíteni hívott el bennünket, hanem azért, hogy magunknak szedjünk, amit akarunk. Többek között édeskrumplit is. A munka után ő maga is készített nekünk kóstolót belőle: kínaiasan, szójával, cukrosan. Nagyon finom volt. A másik japán ismerős is adott tippeket, hogyan lehet még elkészíteni: szeletekre vágni, rájuk pár vajforgácsot tenni, 5 percig mikrózni, és már kész is egy finom vacsora. Ezen felbátorodva, már én is egyre többször vettem ezt a zöldséget, próbáltam recepteket keresni, kísérletezni még ott. Mivel már jó sok éve bukkantam rá erre a receptre, nem tudnám megmondani, hol is találtam. Időről időre elkészítem, néha változtatok rajta ezt-azt, attól függően, milyen fűszernövény vagy sajt van hozzá otthon: most például kecskesajttal és kakukkfűvel készítettem, de ugyanilyen finom feta sajttal is.

Hozzávalók (4 személyre):
1 nagy édeskrumpli (kb. 800 g)
200 g kecskesajt (vagy feta)
2 ág friss kakukkfű
5-6 gerezd fokhagyma héjastól
1 nagy lilahagyma
2 evőkanál olívaolaj
só, bors ízlés szerint

Elkészítés:
A sütőt 200 fokra előmelegítjük.

Az édeskrumplit megpucoljuk, megmossuk és 2 cm-es kockákra vágjuk. Nagy tepsibe rakjuk, hozzáadjuk a fokhagymagerezdeket héjastól, a cikkekre vágott lilahagymát. Megöntözzük olívaolajjal, átforgatjuk benne a zöldségeket, hogy lehetőleg mindenhova jusson egy kis zsiradék. Hozzátesszük a két ág kakukkfüvet és kb. 20-25 perc alatt puhára-ropogósra sütjük. A sütőből kivéve hozzámorzsoljuk a kecskesajtot és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Forrón tálaljuk.

Zsályás szederfagyi fagyigép nélkül

Mindig is nagy fagyirajongó voltam és vagyok is, de mostanában valahogy mégis sokkal kevesebbet eszem. Ennek az az oka, hogy eljutottam arra a pontra, hogy inkább nem eszek semmilyet, minthogy rossz minőséget egyek. Tudom, hogy milyen nagy munka az igazi kézzel főzött fagyit elkészíteni. Gimnazista koromban volt szerencsém a város legjobb fagyizójában dolgozni és látni, hogy a cukrászok hajnalban keltek, törték fel a tojásokat, pucolták a gyümölcsöket, főzték a krémet, aztán jöhetett a fagyasztás, keverés. Mindennek azért elég látványos sikere is volt, mert az esős napokat kivéve nyitástól zárásig kígyózó sorok álltak azért, hogy ott fagyizhassanak. Nekem máig az ottani minőség az etalon. Citromfagyiból konkrétan sehol nem ettem még jobbat, pedig a világon elég sok helyen megfordultam már.

A fagyikészítésben is azért pár év alatt nagyot változott a világ. Egyre kevesebb helyen főznek már hagyományos módon fagyit, sokan ilyen-olyan koncentrátumokkal dolgoznak, minden egyenízű. Sokan nem is fagyit, hanem jégkrémet vesznek egy szupermarketben inkább, mert az olcsóbb. A mi kisvárosunkban is otthon már nem a régi népszerű cukrászda előtt volt a sor, hanem az újonnan megnyílt "gumifagyit" árusító bódé előtt, legalábbis egy darabig. Itt ugye ugyanannyi pénzért kétszer akkora adagot kaptak az emberek. Igaz, semmi íze nem volt és csak egy jól felfújt massza volt, de elsőre sokaknak csábítónak tűnt a nagy mennyiség. Ma már itt sincsenek sorok, mondanom sem kell. A régi cukrász is megpróbált alkalmazkodni a változó igényekhez. Ugyan készíti még a régi klasszikus ízeket, de a választék fele már nála is valószínűleg koncentrátumból készül. Ès ezért nem tudom elítélni.

A másik kisvárosban, ahol most lakunk, szerintem sosem voltak olyan változatos fagyiízek, mint a régi magyar családi cukrászatokban. Itt most is minden a szokásos olasz fagyi. Akárhova megyek, szinte mindenütt ugyanazt az ízt érzem. Iszonyúan unalmas! Ezért is készítettem most saját magam fagyit. Jó, a hozzá használt fagyivarázs állagjavítót tartalmaz, de mivel nincsen itthon fagyigépem, ezt találtam a legjobb megoldásnak. Pofonegyszerű elkészíteni és finom.

Hozzávalók (1 literhez)
400 g szeder
100 g eper
5-6 zsályalevél
200 g fagyivarázs cukor gyümölcsfagyihoz (Diamant termék-Eiszauber)

Elkészítés:
A megmosott, szükség szerint felaprított gyümölcsbe belekeverem a fagyivarázs cukrot, hozzádom a zsályaleveleket és botmixerrel 4 percig aprítom, habosítom. Ekkor egy egy literes űrtartalmú műanyag edényben a mélyhűtőbe teszem. 5-8 óra alatt lesz krémes fagyi állagú. Ha valami csoda folytán maradna belőle, akkor a fagyasztóban 1 évig is eláll.

Tormás szendvicskrém

Nemrég otthon jártunk és minden földi jóval felszerelkezve jöttünk vissza. Többek között friss tormával a szüleim kertjéből. Három termetes darabot kaptunk. Ennyi csak ecetes tormának elkészítve egy kicsit sok lett volna, hisz ecetesen mihez is ennénk: finom házi füstölt sonkához, amit itt úgysem lehet kapni. Ìgy csak egy kis üveggel tettem el ecetesen, a többit pedig csak aprítóval felaprítottam, kisebb dobozokban be a mélyhűtőbe, amíg kitalálom, mi is legyen belőlük. Nos, az első kísérletem eredménye már itt is van. Egyik kedvenc bolti szendvicskrémünk a tormás vajkrém vagy sajtkrém volt, amit sokszor hiába kerestünk az üzeletek polcain. Lehet, nem fogyott annyira és a gyártó nem gyártotta tovább. Időnként azért látni, de nem mindig. Szóval ha már úgyis volt friss alapanyagom hozzá, akkor nekiálltam magam elkészíteni. Semmi extra fűszert nem használtam hozzá, mert a tormának elég karakteres az íze önmagában is. A sajt és a tejföl egy kicsit lágyít ezen.

Hozzávalók:
Egy 10 cm-es torma lereszelve
150 g natúr krémsajt
1-2 evőkanál tejföl
csipetnyi só

Elkészítés:
A tormát lereszeljük vagy aprítógépben felaprítjuk. Ekkor még kicsit darabos állagú, úgyhogy amikor hozzádjuk a tejfölt, akkor dolgozunk rajta tovább és egy kézimixer segítségével krémesre pürésítjük. Megsózzuk és villával jól eldolgozzuk benne a krémsajtot. Azonnal felhasználható szendvicskrémként, esetleg felvágottba tekerve hidegtál töltelékeként.

Cukkinis-mákos-citromos muffin

Most a cukkinivel jártam úgy, mint korábban a céklával, hogy megvettem egy hálónyival, az első feléből készítettem azonnal valamit, aztán a második fele erősen elkezdett fonnyadozni. Ha nem akartam kidobni, akkor gyorsan valamit sütnöm vagy főznöm kellett belőle. Mivel sok időm és kedvem nem volt éppen a konyhában pepecselni, ezért valami gyors receptet kerestem. Krémleveshez nem volt épp kedvem, köretként megint nem, mert hiányzott hozzá a főétel, wrap tölteléknek épp előtte készítettem el, így gondoltam egy nagyot, legyen belőle desszert. Miért ne, hisz más zöldségekből is lehet sütit sütni. A répatorta az egyik kedvencünk, vagy itt van a rebarbarás pite, amit a szezonjában sokszor sütök is. A tökös-mákos rétest és a céklás-csokis tortát még nem kóstoltam, de egyszer egy jobb étteremben ettem desszertként például karalábé cannelonit is. Ott a tészta helyett hajszálvékonyra vágott, kicsit hőkezelt karalábégyűrűbe volt töltve egy krém. Semmihez sem tudom hasonlítani az összhatást, furán is hangzik, mégis kellemes, nem túl édes desszert kerekedett belőle.

A mai muffin ennél sokkal hagyományosabb édesség. Mivel a cukkini meglehetősen semleges ízű, tulajdonképpen azt érjük el vele, hogy sokkal könnyebben csúszik és nem lesz nyögvenyelős tőle a muffinunk.

Hozzávalók (12 darabhoz)
1 cukkini (kb. 200 g)
1 púpos kávéskanál sütőpor
25 g mák egészben
2 tojás
200 g liszt
100 g cukor
1 evőkanál vanília kivonat (vagy egy csomag vaníliáscukor)
1 evőkanál citromlé
100 ml olaj

A citrommázhoz:
50 g porcukor
pár csepp citromlé

Elkészítés:

A sütőt 180 fokra előmelegítjük.

A cukkinit héjastól lereszeljük, kicsit kinyomkodjuk, ha levet ereszt. A száraz hozzávalókat: a lisztet, a sütőport, a cukrot és a mákot összekeverjük. A tojást enyhén felverjük, beleöntjük az olajat és az egészet jól elkeverjük a száraz alapanyagokkal. Ekkor hozzáadagolunk még egy kanál citromlevet és 1 evőkanál vanília kivonatot.

A muffinformákat kibéleljük muffin-papírral, majd a tésztát belekanalazzuk. 25 perc alatt készre sütjük.

Ha kihűlt, citrommázzal beborítjuk. Ehhez a porcukorhoz annyi citromlevet csöpögtetünk, hogy jól kenhető masszát kapjunk. Ha kevés lenne a massza, lehet még több cukrot hozzáönteni.

Mézes grízes

Klasszikus retró sütiket nagyon ritkán szoktam készíteni azon egyszerű oknál fogva, hogy ezek elkészítése időigényes és eleve egy kiscsaládban egy-egy tepsi ilyen sütemény egyszerűen túl nagy adag. Most viszont vendégek kedvéért összeszedtem magam, mert sejtettem, hogy fogják értékelni. Előéltelnek és főételnek villámgyorsan elkészülő fogásokat készítettem, így maradt időm a desszerttel pepecselni.

Hozzávalók:
A tésztához (4 kisebb vagy 3 nagyobb lap):
2 evőkanál kakaó

2 evőkanál méz
2 tojás
200 g cukor
50 g vaj
400 g liszt
2 kávéskanál szódabikarbóna

Elkészítés:
A kakaót a mézzel, a cukorral és a vajjal felolvasztjuk. Ha kicsit hűlt, belekeverjük a tojásokat és a szódabikarbónával elkevert lisztet. A tésztát négyfelé osztjuk. Még melegen dolgozunk vele, mert akkor jobban nyújtható. Ki kell tapasztalni, mikor a legjobb az állaga, mert ha még túl meleg, akkor ragacsos a tészta, ha túl hideg, törik. Lisztezett deszkán nyújtuk ki és egyesével sütjük ki a tésztát 160 ºC-os sütőben. Akkor jó, amikor már nem fényes a teteje. Ez körülbelül 15 perc.

A krémhez:
500 ml tej
4 púpos evőkanál búzadara
200 g cukor
150 g vaj
1 evőkanál vaníliakivonat

A csokimázhoz:
1 púpos evőkanál kakaó
1/2 dl kávé vagy víz
1 evőkanál vaj

A tejből és a búzadarából sűrű pépet főzünk, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliakivonatot. Amikor kihűlt, habosra keverjük a vajjal. Ezzel a krémmel megkenjük a mézes lapokat. A tetejüket lenyomjuk valamilyen nehezékkel (például egy-egy csomag lissztel vagy cukorral). Pár óráig így hagyjuk, hogy összeálljon és a krém megpuhítsa a tésztát. A tetejére a csokimázat öntjük. Ehhez a kakaót csomómentesre keverjük először egy kevés majd a maradék kávéval. Amint felmelegedett, a tűzről levéve hozzáadjuk a vajat és egyenletesen eloszlatjuk a sütemény tetején. Téglalap alakú darabokra vágjuk.

Képviselőfánk

A hétvégén óriási sikerélményem volt: végre sikerült a képviselőfánkom tésztája. Rengetegszer próbálkoztam már rengeteg recepttel, de valahogy sosem lett az igazi. Volt, hogy csak kicsit emelkedett meg, volt, hogy egyáltalán nem. Akkor sem, ha úgy éreztem, mindent ugyanúgy csinálok, ahogy a receptben láttam, akkor sem, ha még nálam ügyesebb cukrász az orrom előtt készítette, én meg pontosan jegyzeteltem és legközelebb minden lépést követtem. De az eredmény továbbra is katasztrófa lett.  Ezt nem hagyhattam annyiban. Persze a kudarcélmények után mindig tartottam egy kis szünetet, hagytam lecsengeni a kellemetlen emlékeket, és most újra nekiálltam. A testvérem útmutatásai alapján egy nagyon egyszerű dolgot változtattam meg: sütőpapír helyett kikent tepsit használtam. Ezen kívül - a böjt miatt is - zsír helyett ugyanannyi vajjal dolgoztam. Most a két dolog közül vajon melyik is kellett a sikerhez, nem tudom, de legközelebb is így fogom készíteni. A családom persze arra biztat, hogy a kísérletet minél hamarabb ismételjem meg.

A krémhez a hagyományos krémes receptjét használtam egy kis tejszínnel feldobva. Aki nem szereti tejszínesen, az ezt nyugodtan hagyja ki. A tészta tetejére lehet karamellt csorgatni vagy porcukorral megszórni. Mi erről mondtunk le a kevesebb kalória érdekében.

 Hozzávalók a tésztájához (20 darab):
125 g liszt
125 g zsír vagy vaj
125 ml víz
1 csipet só
4 tojás

Elkészítés:
A vízbe beletesszük zsiradékot, a sót és a cukrot. Feltesszük főni és ha a víz bugyog, beleöntjük a lisztet és 2-3 percig még a tűzhelyen kavargatjuk, addig, amíg picit odakap az alja. Ekkor levesszük a tűzről és egyesével beleütjük és elkeverjük benne a tojásokat. Ha jól dolgoztunk, a tészta elválik az edény falától és egy nagy galacsinná válik. Habzsákba töltöm és olyan 2-3 cm-es puffokat nyomok egy kizsírozott tepsire. 230 ℃-osra előmelegített sütőbe tolom, addig sütöm itt, amíg a megemelkedik és színe lesz (kb. 15 perc), majd lejjebb állítom a hőmérsékletet 200 ℃-ra és tovább sütöm, amíg megszárad (további 15-20 percig). Ekkor kiveszem, kihűlés után félbevágom a tésztát és a krémes krémmel megtöltöm, a tetejére pedig felvert terjszínhabból teszek még egy kanállal.

Krémes krém

Hozzávalók:
1 liter tej
300 g cukor
5 púpos kanál liszt
5 tojás
1 csomag vaníliáscukor

Elkészítés:
A tojássárgákat 100 g cukorral, a liszttel és kevés tejjel csomómentesre keverjük, majd a maradék tejjel felöntve, állandóan kavargatva lassan elkezdjük főzni. Ha besűrűsödott és egyet-kettőt rottyant, levesszük a tűzről. A tojásfehérjét a maradék cukorral kemény habbá verem és még a meleg tejes krémhez hozzákeverem. Kihűlés után a képviselőfánkot megtöltöm vele. Ha esetleg maradna krém, akkor bármi otthon fellelhető alapanyagból (gyümölcsök, mazsola, babapiskóta, csokidarabok, pirított diófélék) egy pohárkrémet dobhatok össze belőle.

Céklakrémleves kolbászcsipsszel

Amikor nem a piacon, hanem nagyobb élelmiszerüzeltben veszünk zöldségeket, akkor sokszor csak nagy kiszerelésben sikerül hozzájutni valamihez, amiből különben csak egy-két darabra lenne szükség a receptünkhöz. Kamra híján viszont a maradék hamar elkezd fonnyadozni. Ha nem akarjuk kidobni, akkor muszáj gyorsan valamit csinálni belőle. A múltkor pont a céklával jártam így, ami végül egy egyszerű, de finom levesként végezte. Még a böjt előtt kolbászcsipsszel dobtam fel, de most húsvétig ez a feltét elmarad róla.

Hozzávalók:
4 db közepes cékla
1 nagyobb krumpli
1 kisebb hagyma
1 gerezd fokhagyma
1/2 kk római kömény
200 ml joghurt vagy tejföl a tálaláshoz
1 ek olaj
10 dkg szárazkolbász
só

Elkészítés:
A céklákat a krumplival héjastól egészben megfőzzük, ha langyosra hűltek, meghámozzuk, kockákra vágjuk. A hagymát, fokhagymát apróra vágjuk, megdinszteljük, majd a mozsárban összetört római köményt is hozzáadjuk. Ekkor jöhetnek bele a kockára vágott zöldségek és egy kevés só. Átkavarjuk, pár percig hagyjuk együtt pirulni, majd egy kevés vízzel felöntjük. Amint az felforrt, botmixerrel pürésítjük. Ízlés szerint felöntjük vízzel. Amint felforr, már jó is.

A kolbászt hajszálvékony szeletekre vágjuk, száraz serpenyőben kisütjük a zsírját, majd ízlés szerint a leves tetejére dobunk belőle egy adaggal, majd még egy-egy kanál natúr joghurtot vagy tejfölt kanalazunk rá.