2015. április 27., hétfő

Bakszakáll-cukorborsó penne

A bakszakáll Magyarországon nem annyira ismert növény, én is Németországban találkoztam vele először a "szegények spárgája" álnév alatt. Egyelőre még csak kísérletezgetek vele én is, milyen ételeket is készíthetnék belőle. Tavaly levest főztem, de nem merültem ennél jobban bele. Az idén viszont megint megjelent a piacon, ezért folytatom tovább a felfedezéseimet vele. Nem véletlenül kapta a fent is említett álnevet ez a zöldség, hiszen ízre talán a fehér spárgához hasonlít legjobban. Ezért olyan ételt készítettem most is, amit akár spárgából is elkészíthetnék: egy tésztát bakszakállal és "borsóhéjjal".

A vállalkozószelleműeknek felhívom a figyelmét arra, hogy nem véletlenül írtam a receptbe, hogy gumikesztyűben essenek neki a hámozásnak. A fekete külső réteg alatt ugyanis egy papírragasztóhoz hasonló nagyon ragacsos réteg helyezkedik el, amit aztán ember legyen a talpán, aki le tud mosni a kezéről. A kesztyűben viszont hipp-hopp megvan, és nem fogjuk magunkat szidni, amiért nekiálltunk ezt az ételt elkészíteni.

Hozzávalók (2 személyre):
4 szár bakszakáll (Schwarzwurzel)
100 g cukorborsó héjastól
2 duci fokhagyma
1 evőkanál olívaolaj
250 g penne
1 ek vaj
só, bors ízlés szerint

Elkészítés:
Egy nagy lábasban felrakom a tészta főzővizét, forrástól számítva 10-12 percig főzőm, lecsöpögtetem.

Ezalatt a bakszakállt gumikesztyűben meghámozom, alaposan megmosom és srégen 1-2 cm-es darabokra vágom. A cukorborsót megmosom, a végeit levágom, és szintén srégen 2 cm-es szeletekre aprítom. A fokhagymát meghámozom, a kés lapjával lelapítom és felaprítom. A zöldségeket egy párolóedényben megpárolom. A bakszakáll kicsit több idő alatt lesz kész, ezért ésszerű két edényt használni erre a célra. 

Egy serpenyőben felmelegítem az olajat, hozzáadom a fokhagymát, majd a megpárolódott zöldségeket és végül a lecsöpögtetett tésztát. Tálaláskor frissen őrölt borssal szórom meg és egy darabka vajat teszek a tetejére.

2015. április 20., hétfő

Tárkonyos zöldségleves

Végre itt az igazi tél, és havat is láthattunk az idén. Jó ilyenkor bent a meleg lakásban egy forró levest kanalazgatni. A mai ajánlatom egy tárkonyos zöldségleves, tekintettel arra, hogy a böjti szezon is elkezdődött, és aki ezt szeretné betartani, annak ideális. Aki nem böjtöl, annak meg azért, mert néha nem árt húsmentes napokat a normál étkezésbe is beiktatni.
Hozzávalók:
2 nagy répa
1 petrezselyemgyökér
30 dkg kelbimbó
1/2 hagyma
1/2 bögre hosszúszemű rizs
2 gerezd fokhagyma
1-2 kanál friss tárkony egészben
1/2 citrom leve
1 dl tejszín
1 ek olivaolaj
só ízlés szerint

Elkészítés:
A répát megmosom, megpucolom, negyedelem és vékony szeletekre vágom. A kelbimbó külső leveleit leveszem, a végét levágom, megmosom, és a nagyobb darabokat félbevágom, vagy negyedelem. A rizst folyóvízben megmosom. A hagymát apró kockákra vágom és az olivaolajon megdinsztelem. Amikor kész, hozzáteszem a rizst, kicsit megpirítom, majd jöhetnek a zöldségek, amiket átforgatok a hagymás olajaban, és pár percig víz nélkül főzöm őket. A lábast felöntöm vízzel, hozzáadom a tárkonyt, a sót. Miután felforrt, lejjebb állítom a hőmérsékletet. Megkóstolom, és ha kell, még utánfűszerezem.

Amikor a zöldségek megpuhultak, kiveszek egy kanállal a főzőléből, elkeverem a tejszínnel, hogy az nehogy kicsapódjon. A tejszínes levet visszaöntöm a levesbe, pár percig főzöm még, és lezárom alatta a gázt. Tálalás előtt még egy fél citrom levét belefacsarom, a nagyobb tárkonyleveleket eltávolítom belőle.

2015. április 13., hétfő

Joghurtos-kecskesajtos-céklás mártogató

Egyszerűen nem tudok betelni mostanában a közel-keleti ízekkel. Még a böjti időszakban készítettem el ezt a látványos és nagyon finom mártogatóst. Szinte mindegyik hozzávalót használtam már eddig, a céklából már készült itt a blogon is mártogatós. Viszont a Jeruzsálem szakácskönyv megint megmutatta, hogyha a megszokott alapanyagokat kicsit máshogy fűszerezzük, picit átvariáljuk, egy egészen más ízvilágú ételt kapunk. Számomra ebben az ételben a cékla és a kecskesajt harmóniája okozta az ízrobbanást.

Hozzávalók:
900 g közepes cékla
2 nagy fokhagyma
1 kis chili kimagozva, apróra vágva
250 g görög joghurt
1,5 ek datolya szirup (én ezt juharsziruppal helyettesítettem, a könyv is felajánlotta ezt a lehetőséget)
3 ek olívaolaj + extra, hogy kikerekítsük az ízeket
1 ek za'atar fűszerkeverék (közel-keleti fűszerkeverék: kakukkfű, oregeno, szömörce, egy kevés szezámmag)
1 ek só

A tálaláshoz:
2 újhagyma
15 g mogyoró enyhén összetörve (én tökmagot használtam helyette)
100 g kecskesajt összemorzsolva

Elkészítés:
A sütőt 200ºC-ra melegítjük (légkeveréssel 180Cº).

Mossuk meg a céklát, göngyöljük alufóliába és tegyük be a sütőbe. Kb. egy óra alatt készre sütjük. Amikor a kés hegye könnyen belecsúcsik, akkor kivesszük. Ha kihűlt, meghámozzuk, és nagyobb szeletekre vágjuk. Beletesszük a mixerbe. Hozzáaadjuk a fokhagymát, chilit, joghurtot, és finomra turmixoljuk. Ekkor jöhet hozzá a juharszirup, olívaolaj, za'atar (vagy egyszerűen kakukkfű, oreganó) és 1 evőkanál só.

Egy szép tálban tálaljuk. Megszóruk a tökmaggal, rámorzsoljuk a kecskesajtot és a karikára vágott újhagymát, végül locsoljuk még meg egy kis olívaolajjal. Mi répával, zellerszárral mártogattuk. Pirítóshoz is kiváló.

Tipp: Ha túl lágynak találjuk a masszánkat, keverjünk hozzá egy kis krumplipürét.

2015. április 6., hétfő

Sonkás sajtos vendégváró táska

A húsvét elmúltával sokaknál megmarad egy csomó étel, köztük egy halom főtt vagy füstölt sonka. Önmagában fogyasztva kicsit unalmas lehet már, de kicsit átalakítva, új formát kapva rá sem ismerünk, és mindjárt szívesebben megesszük. Egyszer mi is egy jó nagy adag főtt sonkát kaptunk ajándékba, amit tartogatni nagyon nem lehetett, de már kezdtük unni szendvicsfeltétként vagy ham and eggs-ként fogyasztani. Ekkor bukkantam rá erre az egyszerű receptre, amivel kiváló vendégváró falatkákat tudunk az asztalra varázsolni, nem csak húsvétkor.
Hozzávalók:
1 csomag vajas-leveles tészta
40 dkg főtt sonka
1 csokor snidling (vagy újhagymaszár)
10 dkg natúr krémsajt
1 tojássárga a kenéshez
1 ek szezámmag a tetejére
1 csipet só

Elkészítés:
A leveles tésztát kivesszük a hűtőből, félretesszük. A sonkát nagyon apró kockákra vágjuk vagy ledaráljuk. Belekeverjük az apróra vágott snidlinget és a krémsajtot, picit megsózzuk.

A leveles tésztát kihengergetjük, pogácsaszaggatóval nagy korongokat vágunk belőle, a felére rárakjuk a tölteléket, a másik felét ráhajtuk, és villával lenyomjuk. Tojássárgával megkenjük és megszórjuk szezámmaggal.  200 ºC-os sütőben pirosra sütjük.