Lángos

A nyári kényszerpihenő után ismét jelentkezem egy recepttel. Amikor júliusban elbúcsúztam, magam sem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú ideig nem tudok új bejegyzéssel jelentkezni. A konyha kérdés hamar megoldódott, de hogy mennyire komplikált internetes szolgáltatót váltani Németországban a mai világban költözéskör, azt álmomban sem gondoltam volna. A lényeg, hogy most újult erővel vágok neki az újabb receptek közlésének. Mára egy klasszikust választottam, amit otthon élve sosem készítettem, hiszen a piacon, vagy egyéb helyen a kedvenc lángososnál megvettem, rá jó sok fokhagymát, és már élvezhettem is anélkül, hogy az egész konyha és a hajam is olajszagú lett volna.

Azért azt nem mondom, hogy külföldön nem lehet lángost kapni. Koppenhágában a főpályaudvar mellett volt egy lángosos, vagy amikor Malmöbe kirándultunk a karácsonyi vásáron is volt. Természetesen mindig magyarok üzemeltették, akik azért a helyi igényekhez igazodva elég érdekes feltéteket is kínáltak: például kisrákosat....ezt azért nem kóstoltam meg, és nem azért, mert nem szeretem a rákot, de nekem a lángos egyszerűen fokhagymás és kész. Még csak nem is tejfölös vagy sajtos tejfölös. És nem is édes, hiába hasonló a tésztája a fánkéhoz. De hogy ki mit tesz rá, döntse el maga. Íme az alaprecept:

Hozzávalók:
1 kg liszt
1/2 liter víz
2,5 dkg élesztő
1 ek só
0,5 dl tej és 1 kk cukor az élesztő felfuttatásához

1 liter olaj a sütéshez

Elkészítés:
Az élesztőt a cukorral egy kevés langyos tejben felfuttatom, majd hozzákeverem a liszthez, megsózom, és jól kidagasztom. Meleg helyen a duplájára kelesztem. Tenyérnyi nagyságú tallérokat formázok belőle és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütöm. Papírtörlővel jól felitatom róla a zsiradékot, bedörzsölöm fokhagymával és forrón tálalom.

Tipp:
Próbálkoztam azzal, hogy este begyúrom a tésztát, hűtőben kelesztem, majd reggel csak kisütöm, de ez a módszer ezzel a recepttel nem vált be, mert a tészta túlkelt.