2015. július 20., hétfő

A német konyha

A mai téma kissé eltér a megszokott receptes bejegyzésektől, mert nem a német konyhaművészetről fogok írni, hanem magáról a konyháról, pontosabban annak berendezéséről és az ahhoz kapcsolódó szokásokról, ami nekem magyar szemmel nagyon szokatlan. Arról van szó, hogy amikor valaki albérletbe költözik, az többnyire teljesen üres. Ez azt jelenti, hogy a konyhában nemhogy konyhabútor nincs, hanem még egy mosogatókagyló vagy csaptelep sem. Akkor is és most is nagy pazarlásnak és környezetszennyezőnek tartom, hogy valakinek egy határozott idejű szerződése van egy munkahelyen, kivesz egy albérletet mondjuk egy vagy két évre, és vehet hozzá maga egy komplett konyhát. A többi bútor vételére még azt mondom, oké, de a konyha mérete eléggé specifikus minden lakásban. Kicsi az esélye annak, ha költöznie kell, akkor az új lakásba illeni fog a régi albérletéből hozott konyhabútor. Ha nem, akkor vagy megpróbálja nyomott áron eladni vagy mehet a szemétbe.

Ezen persze csak mi akadunk fent, a németeknek ez a világ legtermészetesebb dolga. Amikor idevalósiakkal beszélgettem, meg is magyarázták, hogy például a nagyinak volt kiadó lakása, de a bérlőnek nem tetszett a konyha, a sajátját akarta. A nagyiét levitték a pincébe, ahol az szépen tönkrement, lehetett kidobni. És így szép fokozatosan kialakult az a gyakorlat, hogy egyszerűen nincs konyha a német kiadásra szánt lakásban és kész. 

Abból is látszik, hogy a németek ebből nem csinálnak ügyet, hogy a kollégák amikor ebbe a lakásba költöztünk, szívbaj nélkül ajánlották a drága konyhaáruházat, hogy ott vegyünk, mert milyen jó minőség...hiába az albérlet, hiába a határozott idejű szerződés, meg sem fordult a fejükben, hogy valaki rövid időre is megelégedjen egy egyszerűbb konyhával. Nos, végül elárulom, hogy nem a drága szaküzletben vásároltunk, de szerintem jól megoldottuk a kérdést. Most viszont újra költöznünk kell, és mi a legnagyobb probléma...mi legyen a konyhával?

Hála az internetnek és a sok hasznos tanácsnak, sikerült eladni. Jelenleg így néz ki.


Kedves olvasóim bizonyára megértik, hogy ebben most nem működhet a boszorkánykonyhám. Amint  újra helyreállnak a normál állapotok, jelentkezem új receptekkel. Addig is jó böngészést a korábbi receptjeim között és kellemes nyarat!

1 megjegyzés:

  1. Most olvasom a konyha-bejegyzest s mosolygok. Mennyire igaz. Mennyire maskepp gondolkodunk mi, magyarok. Mi mar a harmadik konyhankat rendeztuk be itt, Nemetorszagban, ugyanazzal a butorral! Hogyan??? Hat, sok fejtoressel, konnyel, kacagassal, s sosem tokeletes kivitelezessel, szoval Magyarosan. Kar, hogy nem keszitettem fenykepeket.

    VálaszTörlés