Szómen - hideg japán tészta a forró napokra

Nyár közepén otthon nem ritka a 35, 40 fok körüli hőmérséklet, amikor mindenki szenved a hőségtől.  Körülbelül ennyi az átlaghőmérséklet ilyenkor Japán középső részén is, de saját tapasztalat alapján tanúsíthatom, hogy ezt ezerszer nehezebb elviselni, mint otthon a téglaházakban. Amikor kint élve erre panaszkodtunk, kedves, jószándékú, otthon élő ismerősöktől kaptuk a tippeket, hogy "ilyenkor reggel és este kell szellőztetni, aztán húzzuk be a függönyöket, és hűvös marad a lakás". Hát, igen! Ők még nem jártak Japánban. Ott egyrészt éjszaka sem hűl le a hőmérséklet 28-30 fok alá, másrészt olyan nagy a páratartalom, hogy az ember hőérzete is más. Naponta négyszeri hideg zuhany is csak időszakos frissülést eredményez, ettől még folyik az ember hátán, mindenhol a víz.

Az újabb lakások, vonatok, áruházak is már természetesen mind fel vannak szerelve klímaberendezéssel. Na, ez pedig a másik véglet: ezek nagy része túl van hűtve ilyenkor. A legjobb mód a megfázásra. Szerencsére felfedeztem, hogy a vonatokon egy-egy fülke mindig enyhén klimatizált, és egy idő után már csak ezekbe szálltam. De attól még a rekkenő hőségben mindig cipelni kellett magammal legalább egy könnyű felsőt.

Talán egy hagyományos fa építésű házban ez a klíma elviselhetőbb: elhúzzák a tolóajtókat, jár a levegő. Közben pedig hideg teát és hideg ételeket esznek. Tipikus nyári ételük a szómen, egy búzából és vízből készült tészta, ami mind külsőre, mind ízre a mi cérnametéltünk tipikus mása.  Egyik legjellegzetesebb elkészítési módja, amikor főzés után leöblítik, jégbe teszik, mindenféle apróra vágott zöldséggel, algával, gyömbérrel tojással, esetleg sonkával, rákkal együtt, szószba mártogatva fogyasztják.

Sajnos néhány hozzá fogyasztott jellegzetes zöldségféle nálunk nem kapható, ezért azzal dolgoztam, ami igen. Ettől függetlenül felsorolok mindent, ami a japán szakácskönyv szerint kell hozzá. Aki jó keleti boltokban hozzájut ezekhez, azoknak javaslom őket. 

Hozzávalók (2 személyre):

150 g szómen (somen) tészta

A "feltéthez" ízlés szerint:

1 myoga (külsőre hagymaszerű, fanyar ízű zöldség - itt még nem találtam, ezért elmaradhat)

3-4 újhagyma szára vékony karikákra vágva

1 kisebb gyömbér

3-4 zöld perillalevél (elmaradhat, ha nem kapunk)

1 répa zsüliennre vágva

5 dkg vékonyra vágott tengeri moszat (fagyasztott is jó)

20 dkg főtt garnélarák (fagyasztott is jó)

2 keményre főtt tojás

főtt sonka

A szószhoz:

1 csésze (kb. 3 dl víz)

15 g bonito pehely

1 ek cukor

1,5 ek szójaszósz

1 ek mirin

Elkészítés:

A szósz összes hozzávalóját egy lábasba tesszük, felforraljuk, majd a hőmérsékletet csökkentve még egy percig főzzük. Levesszük a tűzről, és amint a bonito darabkák leülepedtek az aljára, 1-1 csészébe leszűrjük.

A feltéteket előkészítjük: a zöldségeket zsüliennre vágjuk, a főtt tojást virág alakúra, a rákot felolvasztjuk, lecsöpögtetjük, a gyömbért lereszeljük.

A tésztát forrásban lévő vízben kb. 3 perc alatt megfőzzük, majd hideg vízzel alaposan leöblítjük, egy nagy tálban jégkockákkal tálaljuk. A szószba mártva pálcikával fogyasztjuk, időközben a feltétekből, reszelt gyömbérből is falatozunk hozzá kedvünk szerint.