Sütőtök ivólé

A következő receptet még a testvéremtől kaptam vagy tíz éve. Akkor lelkesen csináltam többször is egymás után, aztán valahogy feledésbe merült. Most viszont egy Halloween bulira vagyok hivatalos, ahová mindenkinek vinni kell valamit. Szerencsére beöltözni nem kell, azt inkább meghagyjuk a karneválra, amikor nem ijesztően, hanem viccesen kell kinézni. De a bulira visszatérve, először az jutott eszembe, hogy sütőtökös cupcake-et viszek. Aztán sikerült egy jó nagy tököt beszereznem, és rájöttem, valamit még tudok belőle csinálni. Így ugrott be a tudatalattimból az ivólé receptje, amit csak annyiban alakítottam át, hogy tettem hozzá még mézet is és egy késhegynyi gyömbért. Pofonegyszerű, és miután meghámoztuk a tököt, utána már megy, mint a karikacsapás. Még egyelőre a dunsztban csücsülnek az üvegek, remélem, holnap sikert aratok velük.

Hozzávalók (kb. 3 liternyi ivóléhez):
kb. 1,3 kg-nyi sütőtök (hámozva, magok nélkül 1 kg)
1 dkg citromsav
25 dkg cukor
1 evőkanál méz
1 késhegynyi őrölt gyömbér (elhagyható)

Elkészítés:
A tököt meghámozzuk, a magjait kikaparjuk és a húsát kockákra vágjuk. 1 liter vízben puhára főzzük, kissé hűlni hagyjuk, majd botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a citromsavat, a cukrot, a mézet és a gyömbért. Egy liter vízzel hígítjuk és újra felforraljuk.

Eközben az üvegeket alaposan elmossuk, és 100 fokos sütőben 20 percig fertőtlenítjük. Amikor az ivólevünk felforrt, akkor átmerjük az üvegekbe, jól lezárjuk és szárazdunsztban hagyjuk nagyon lassan kihűlni.

Kuszkusszal töltött kecskesajtos-sonkás sütőtök

A napokban nagyon szép sütőtököt láttam a boltban. Még nem tudtam, mit fogok belőle készíteni, de vettem egy kis darabot. Végül vacsorára sonkával, kuszkusszal töltöttem meg, be a sütőbe és egy óra múlva az asztalunkon is gőzölgött ez a finomság.

Hozzávalók (2 személyre):
1 kisebb sütőtök (sonkatök)
1/2 bögre kuszkusz
1 kisebb lilahagyma
egy kisebb maréknyi dió aprítva
3-4 szelet sonka vagy bacon
15 dkg kecskesajt kockára vágva
1 kis csokor turbolya
pár csepp citrom
2 ek olívaolaj
só, bors

Elkészítés:
A tököt megmosom, félbevágom, a magjait eltávolítom, és a maradék húsát kikaparom. Körülbelül egy cm-es fala maradjon. A vágadékokat apró kockákra vágom. A lilahagymát, kecskesajtot, bacont szintúgy. A kuszkuszt ugyanannyi mennyiségűan forró vízzel leöntöm, 10 percet állni hagyom, amíg megszívja magát. Ekkor egy kis olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolom, sózom, borsozom, majd hozzákeverem az addig felkockázott alapanyagokat és az apróra vágott turbolyát. Ezzel a keverékkel megtöltöm a sütőtököt, még egyszer meglocsolom olívaolajjal és mehet a sütőbe. Alufóliával lefedve 180 fokon kb. egy óráig sütöttem. Félóra elteltével végezzünk tűpróbát. Ha a kés, vagy a tű könnyedén belemegy a tökbe és szép piros a teteje, akkor kész.

Máglyarakás

Amikor kicsi voltam, a nyári szünetben beosztottuk, mikor ki fog főzni. Mindegyikünknek megvolt a maga specialitása. Az enyéim közül az egyik a máglyarakás volt. Könnyű volt elkészíteni, szó szerint gyerekjáték, és még finom is. A legtöbbször akkor került rá sor, amikor volt kicsit szikkadt kalács otthon, ja és amikor karácsony után maradt diós bejgli (mert mákos az sosem maradt persze). Most kalács csak akkor marad, ha előtte sütök én, mert errefelé ez a péksütemény nem divat, de akár a maradék zsemle is ugyanolyan jó szolgálatot tehet jobb híján.

Hozzávalók:
20 dkg szikkadt kifli vagy kalács
3 tojás
1/2 l tej
10 dkg cukor
3 dkg vaj
10 dkg darált dió
10 dkg mazsola
1/2 dl rum (elmaradhat)
1/2 kg alma
3 kanál baracklekvár

+ 1 kanál vaj (a tál kikenéséhez)
+ 2 kanál zsemlemorzsa a tál beszórásához

Elkészítés:
A szikkadt kifliket karikára vágjuk, a tojássárgáját a cukorral és olvasztott vajjal elkeverjük, hozzáadjuk a tejet, rumot, és a felszeletelt kiflire ráöntjük, egy ideig állni hagyjuk. A mazsolát meleg vízben 10 percig áztatjuk.  Egy szélesebb tűzálló tálat zsiradékkal kikenünk, zsemlemorzsával megszórunk. A beáztatott kifliket a beáztatott mazsolával, darált dióval meghintjük. Az almát megmossuk, vékony szeletekre vágjuk és a kiflik tetejére tesszük. 200 fokos sütőben 30 percig sütjük. Közben a tojások fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadjuk a lekvárt és a megsült tészta tetejére halmozzuk. 10-15 percig gyenge tűznél addig sütjük még, amíg a teteje kicsit megpirul.

Grillázstorta

Egy szülinapos vendégünk volt a hétvégén, aki nem egészen ünnepi, hanem inkább hagyományos magyaros ételeket rendelt tőlem. Hiába, ő is külföldön él egy ideje, és ezek az ízek hiányoznak neki leginkább.  Egy paradicsomlevest előételnek és hozzá szilvásgombócot szeretett volna enni. Mivel akkor még a szilvának nem volt szezonja, megegyeztem vele, hogy barátfülét kap házi szilvalekvárral töltve.  Ha nem ő maga kéri, akkor biztos nem készítek második fogásnak édes tésztafélét. De mivel most a kedvében akartam járni, megkapta. Ezek után jött ez a grillázstorta Horváth Ilona receptje alapján, ami önmagában is elég tömény. Mit mondjak, egy ilyen menü végén már csak egy vékony szeletet tudtam legyűrni belőle. A többieknek sem ment sokkal több. Bár tortát még nem fagyasztottam eddig le, most megpróbáltam. Azóta már le is teszteltük, és működik. Teljesen jó lett az állaga kiolvadás után is. Ekkor már csak a délutáni teához fogyasztottuk, és ezerszer jobban esett, mint a szülinapon.

Hozzávalók:

A vizes piskótához:
4 egész tojás
25 dkg cukor
10 ek víz
20 dkg liszt
késhegynyi szódabikarbóna
5 dkg darált dió

A krémhez:
1 egész tojás
2 tojássárgája
25 dkg cukor
20 dkg vaj
10 dkg darált dió
1 csomag vaníliáscukor

Elkészítés:
A tojássárgákat a cukor, a darált dió és a víz hozzáadásával habosra keverjük, majd a szódabikarbónával elkevert lisztet hozzászitáljuk. A tojások fehérjéből habot verünk és apránként a sárga masszába keverjük. 175 fokos előmelegített sütőben kb. 20-30 perc alatt készre sütjük.

A krémhez a tojást és a tojássárgákat gőz fölött habüsben 10 dkg cukorral és a vaníliáscukorral sűrűre főzzük. Hűlni tesszük, azalatt a vajat habosra keverjük, majd a krémet hozzáadjuk. 10 dkg cukrot világosbarnára pirítjuk, hozzáadjuk a darált diót, elkeverjük vele, majd vizezett deszkára borítjuk és olajozott nyújtófával elnyújtjuk. Amikor megszáradt, akkor ledaráljuk vagy egy fóliával letakarva húsklopfolóval darabokra törjük. A felét a krémhez adjuk, amivel betöltjük a tortát, a másik felét majd a díszítésére használjuk.

Őszi sütőtökös tészta

Régi vágyam volt egy tésztakészítő gép, amit most meg is kaptam. Nem tudom, hogy a kezdeti lelkesedés után is olyan sűrűn elő fogom-e kapni, de egyelőre élvezem, hogy hamar finom tésztaételeket tudok a családi asztalra varázsolni.

A legutóbb is például kifejezetten feltét ötletem nem volt, körülnéztem a hűtőben, kamrában. Találtam sőtőtököt, szalonnakockákat, tökmagot, egy kevés tejszínt, kecskesajtot....ebből már nem is volt nehéz egy őszi tésztaételt összehozni.

Hozzávalók (4 személyre)
400 g liszt
4 tojás

1 hokkaido tök
15 dkg bacon kocka
1 ek vaj
1 dl tejszín
1 salotta hagyma
1 maréknyi hántolt tökmag
1 csokor petrezselyemzöld
15 dkg kecskesajt szeletekre vágva
só, bors ízlés szerint

Elkészítés:
A tésztához a lisztet a tojásokkal, esetleg kevés vízzel ruganyos tésztává gyúrom, vékonyra nyújtom és vagy géppel vagy kézzel kb. 1 cm-es csíkokra vágom. Egy nagy lábasban vizet teszek fel forrni egy csipet sóval, eközben elkészítem a feltétet.

Ehhez egy nagy serpenyőben felolvasztom a vajat, hozzáadom a bacont, a tökmagot. A sütőtököt meghámozom, vékony szeletekre vágom. Az elkészült bacont és a tökmagot kihalászom a serpenyőből, hogy ropogósak maradjanak. A felesleges zsiradékot leöntöm, és már teszem is bele az apró kockákra vágott salotta hagymát, és amint az megdinsztelődött, a tökszeleteket. Felöntöm a tejszínnel és puhára párolom. Ha elpárolog a folyadék, akkor még a tészta főzővizéből löttyintek hozzá egy merőkanálnyit.

Ha a lábasban a víz lobog, akkor a tésztát gyorsan beleteszem, 2-4 perc alatt készre főzőm, lecsöpögtetem.  Óvatosan összekeverem a tökös feltéttel, majd előmelegített tányérokon tálalom. A tetején szépen elrendezgetem a kecskesajtot, a bacont, a tökmagot és az apróra vágott petrezselyemzöldet.

Tipp:
Akinek kevés az ideje, kész tagliatelle tésztát is fogyaszthat ezzel a feltéttel.

Töltött karalábé

Szerencsére az itteni külföldi barátaink nagyon vállalkozószelleműek, és minden újdonságot lelkesen megkósoltnak, amit eléjük rakok. Többször jártak már Magyarországon, az alap ételeinket jól ismerik, ezért mindig töröm a fejem, mit is kínálhatnék nekik, ami magyaros is, de még biztosan nem ettek. Különösen értékelik a házias kajákat, amiket étteremben nem nagyon lehet megtalálni.  A szokott csapathoz még jött egy vendégünk, aki gluténérzékeny is volt, ezért ezt is figyelembe kellett vennem a tervezésnél. Minden szempontot figyelembe véve a töltött karalábéra esett a választásom Horváth Ilona receptje alapján. A gluténérzékeny vendégnek egyszerűen csak kihagytam belőle a rántást, nem került nagy fáradtságba két adagot készíteni. A többiek meg élvezhették az eredeti receptet, és nagyon ízlett nekik. (A következő kép még főzés előtt készült természetesen.)

Hozzávalók (6 személyre)
8 kisebb vagy 4 nagyobb karalábé
50 dkg darált sertéshús
10 dkg rizs
1 nagy hagyma apró kockákra vágva
2 ek olaj
1 1/2 dkg liszt (a gluténmentes verziónál ez elmaradhat, esetleg rizsliszttel helyettesíthető)
2 dl tejföl
só, bors ízlés szerint
a díszítéshez petrezselyemzöld

Elkészítés:
A karalábét megtisztítjuk, az ép, fiatal leveleket félretesszük, belsejét karalábéfúróval kivájjuk. Ha nagy karalábénk van, azt először félbe vagy négy felé vágjuk, utána vájjuk ki. A darált húst a rizzsel és a kevés zsiradékon pirított hagymával összekeverjük, sózzuk, borsozzuk. Ezzel a töltelékkel a karalábékat megtöltjük, a maradék tölteléket pedig a karalábélevelekbe csavarjuk, hasonlóan, mintha töltött káposztát készítenénk. A leveleket először leforrázzuk, utána könnyebb velük dolgozni.

Egy nagy lábas aljára rakjuk a karalábékból kifúrt darabokat, majd szép sorban a töltött karalábékat, illetve leveleket. Annyi vízzel öntjük fel, amennyi ellepi, megsózzuk és fedő alatt lassan főzzük addig, amíg a karalábé puha lesz. A zsiradékból és a lisztből világos rántást készítünk és azzal berántjuk.  Apróra vágott zöldpetrezselyemmel és tejföllel tálaljuk.

Lángos

A nyári kényszerpihenő után ismét jelentkezem egy recepttel. Amikor júliusban elbúcsúztam, magam sem gondoltam volna, hogy ilyen hosszú ideig nem tudok új bejegyzéssel jelentkezni. A konyha kérdés hamar megoldódott, de hogy mennyire komplikált internetes szolgáltatót váltani Németországban a mai világban költözéskör, azt álmomban sem gondoltam volna. A lényeg, hogy most újult erővel vágok neki az újabb receptek közlésének. Mára egy klasszikust választottam, amit otthon élve sosem készítettem, hiszen a piacon, vagy egyéb helyen a kedvenc lángososnál megvettem, rá jó sok fokhagymát, és már élvezhettem is anélkül, hogy az egész konyha és a hajam is olajszagú lett volna.

Azért azt nem mondom, hogy külföldön nem lehet lángost kapni. Koppenhágában a főpályaudvar mellett volt egy lángosos, vagy amikor Malmöbe kirándultunk a karácsonyi vásáron is volt. Természetesen mindig magyarok üzemeltették, akik azért a helyi igényekhez igazodva elég érdekes feltéteket is kínáltak: például kisrákosat....ezt azért nem kóstoltam meg, és nem azért, mert nem szeretem a rákot, de nekem a lángos egyszerűen fokhagymás és kész. Még csak nem is tejfölös vagy sajtos tejfölös. És nem is édes, hiába hasonló a tésztája a fánkéhoz. De hogy ki mit tesz rá, döntse el maga. Íme az alaprecept:

Hozzávalók:
1 kg liszt
1/2 liter víz
2,5 dkg élesztő
1 ek só
0,5 dl tej és 1 kk cukor az élesztő felfuttatásához

1 liter olaj a sütéshez

Elkészítés:
Az élesztőt a cukorral egy kevés langyos tejben felfuttatom, majd hozzákeverem a liszthez, megsózom, és jól kidagasztom. Meleg helyen a duplájára kelesztem. Tenyérnyi nagyságú tallérokat formázok belőle és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütöm. Papírtörlővel jól felitatom róla a zsiradékot, bedörzsölöm fokhagymával és forrón tálalom.

Tipp:
Próbálkoztam azzal, hogy este begyúrom a tésztát, hűtőben kelesztem, majd reggel csak kisütöm, de ez a módszer ezzel a recepttel nem vált be, mert a tészta túlkelt.