Karácsonyi menü Japánban I.

Tavaly abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy az ünnepeket Japánban tölthettem. Egy kis bútorozott lakást béreltünk, aminek a konyhája enyhén szólva nem volt jól felszerelve egy hagyományos karácsonyi menü elkészítéséhez. Volt benne egy rizsfőző, mikro, vízforraló, egy serpenyő, egy lábas, 2-2 tányér, pár darab apró tányérka, vizespohár, 2 villa, 2 kés, evőpálcika, egy vágókés, egy vágódeszka, és ezzel nagyjából le is zárult a sor. A gáztűzhelyet se úgy képzlejük el, mint az otthoni nagy háztartási eszközt, hanem inkább mint egy kétrózsás rezsót a konyhapulton, ami történetesen éppen gázzal üzemel. Annyi könnyebbség volt ezzel kapcsolatban, hogy ehhez tartozott egy kis, lapos halsütő rész, aminek az alsó részét rövid ideig tartó sütésre lehetett használni. 

Nos, ezt a felszereltséget látva, igencsak törnöm kellett a fejemet, hogy lesz ebből karácsonyi hangulat és karácsonyi menü. Szerencsére Japánban is egyre divatosabb a karácsony (szó szerint divat, mert hogy ilyenkor mit is ünneplünk, arról a többségnek fogalma sincs), ezért kis karácsonyfát, díszeket fillérekért be tudtunk szerezni. Viszont ilyen rövid időre a bérelt lakás konyháját érthető módon nem akartunk teljesen berendezni. Maradt a szokásos találékonyság, hogy mit és hogyan készítsek el.

Itthonról vittem többféle karácsonyi aprósüteményt, amit még hetekkel ezelőtt készítettünk el egy barátnőmmel. A diós- és mákos bejgli sem maradhatott el, ezt az utazás előtti napon sütöttem meg. Már Japánban 24-én reggel pedig kimentünk a helyi piacra, és beszereztünk mindent olyat, amiről gondoltam, hogy az adott technikai háttérrel el tudom készíteni. Került a kosarunkba brokkoli, édeskrumpli, fekete szezámmag, és a legfontosabb, nagyon friss tengeri hal: vörös tonhal. A gázrózsákat, halsütőt, mikrót használva, a tányérokat, lábast állandóan elmosva, újra használva végül a következő menüt sikerült összeállítanom:

1. Vörösboros aszaltszilvaleves pirított dióval

Hozzávalók:

20 dkg aszaltszilva apró darabokra vágva

1 kis darab fahéj

4-5 db szegfűszeg

3 ek cukor

1 ek liszt a sűrítéshez
1 dl vörösbor

1 dl tejszín

1 csipet só

5 dkg pirított dió apróra vágva

Elkészítés:

1 l vizet felteszünk főni, bele a cukrot, fűszereket. Érdemes teatojásba tenni ezeket, hogy könnyebben eltávolítsuk a főzés végén. Amikor forr, beletesszük az apróra vágott aszaltszilvát, hozzáöntjük a bort, lejjebb vesszük a hőmérsékletet, és 10 percig főzzük. Ekkor a lisztet elkeverjük a tejszínnel, egy keveset kanalazunk hozzá a levesből, majd a már meleg tejszínes elegyet beleöntjük a levesbe. 4 percig még főzzük, de nem forraljuk. Pirított dióval megszórva tálaljuk.

Stollen falatkák

Németországban karácsony előtt minden bolt tele van finomabbnál finomabb kekszekkel, karácsonyi sütikkel, amiknek nagyon nehéz ellenállni. Én azért mégis megteszem, mert például a karácsonyi stollen mégiscsak más saját kezűleg készítve, mint a bolti. Ilyenkor legalább tudom, mi van benne.

Hozzávalók (50 darabhoz)
5 dkg cukrozott gyümölcshéj
10 dkg margarin
9 dkg cukor
1 cs. vaníliáscukor
1 tojás
12,5 dkg túrókrém (quark)
30 dkg liszt
1/2 cs. sütőpor
néhány csepp rum vagy rumaroma
5 dkg aprított mandula
10 dkg mazsola
7,5 dkg nyers marcipánmassza
4 ek. porcukor

Elkészítés:
A cukrozott gyümölcshéjat apróra vágjuk. 6 dkg margarint a cukorral és vaníliáscukorral krémesre keverünk. Hozzáadjuk a tojást, a túrót, a sütőporral elkevert lisztet, mandulát, rumot, mazsolát, gyümölcshéjat.

A sütőt 180 ºC-ra melegítjük (légkeveréses: 160 ºC).

Az összállított tésztát két sütőpapír között fél kisujjnyi vastagságúra nyújtjuk, majd 4 cm-es kis köröket szaggatunk belőle. A marcipánmasszából kb. 4 cm hosszúságú vékony kis rudacskákat formázunk, és ezeket a körök közepébe helyezzük, majd a tésztát ráhajtjuk, hogy egy félkört kapjunk. A széleit összenyomjuk, sütőlemezre helyezzük. A sütő középső fokán kb. 15 perc alatt készre sütjük. Amíg még meleg, a vaj maradék részével minden darabot átkenünk. Kihűlés után porcukorral beszórjuk. Légmentesen záródó dobozban kb. két hétig áll ell.

Narancsos tojáslikőr krém

A németeknél is kedvelt ital a tojáslikőr, különösen az ünnepek közeledtével. Ha kis üvegpohárból isszuk, akkor az alján mindig marad egy kevés, amit érdemes kikanalazni. Vagy hogy a felesleges pazarlást megelőzzük, legjobb, ha egyből kis csokikupicákat vásárolunk, és a likőr elfogyasztása után ezt meg is ehetjük. Ekkor garantáltan elfogy az összes likőr, és még mosogatni sem kell.

A likőrt magát én még nem készítettem itthon, de tervbe van véve. Készítettem azonban már belőle desszertet, és ezt akár karácsonyra, akár más ünnepi alkalomra is ajánlom bárkinek.

Hozzávalók (4 személyre)

1 üveg meggybefőtt (kb. 370 g)

5 ek. cukor

1-2 evőkanál étkezési keményítő/kukoricaliszt

2 dl habtejszín

35 dkg túrókrém (vagy Quark)

1 narancs kifacsart leve és reszelt héja

5 cl tojáslikőr

2 vaniliáscukor

1 cs. habfixáló

Elkészítés:

A meggyet a levével együtt 3 kanál cukorral feltesszük főni. 2 evőkanál meggylevet kimerünk belőle, és egy kis tálban csomómentesre keverjük az étkezési keményítővel, majd az egészet visszaöntjük a melegedő meggyhez, felfőzzük, levesszük a tűzről, és egy órán keresztül hűlni hagyjuk. A túrókrémbe belefacsarjuk a narancs levét, belereszeljük a héját, hozzátesszük a cukrot, vaniliáscukrot és a tojáslikőrt. A tejszínt a habfixálóval keményre verjük, majd óvatosan a túrós masszába keverjük. Ha kihűlt a meggyünk, akkor a túróval rétegezve pohárakba tesszük. Alulra a túrós massza, rá a meggy. Meggyszemmel vagy csokoládéval díszítjük.

Karácsonyi mézes

A magyar karácsonyok egyik elengedhetetlen kelléke a fadíszként vagy akár csak csemegézni elkészítetett mézes keksz. Gyerekkoromban sokszor ettem olyat, ami az elkészítés után hetekig ehetetlenül kemény volt, majd olyan február felé elő lehetett venni a lezárt dobozból, és akkor már egy fogam sem tört ki evés közben. Szerencsére az eltelt időben anyósom által rábukkantam egy Horváth Ilona könyvében is megtalálható nem betonállagú mézes receptjére. Azóta nem kell már a nyáron nekilátnom a mézes megsütésének, hogy karácsonykor is élvezhessem az ízeket. Most is elkészítem hamarabb, mert eláll, de nem túl hamar, nehogy karácsonyig még egy adagot kelljen sütnöm. A legfinomabb egy fűszeres teával fogyasztva.

A recept a következő:

Hozzávalók:
25 dkg méz
10 dkg vaj
10 dkg cukor
1 egész tojás
2 tojássárgája
1 kk szódabikarbóna
késhegynyi fahéj
szegfűszeg
1/2 kg liszt (én fele búzaliszt, fele tönkölylisztből készítettem, így egészségesebb)

Elkészítés:
A mézet megmelegítjük, bele a vaj, cukor, tojások, szódabikarbóna és a fűszerek. A lisztet gyúródeszkára tesszük, és lassan hozzáelegyítjük a mézes keveréket. Simára gyúrjuk, másnap reggelig pihentetjük. Fél kisujjnyira nyújtuk, tetszőleges formákra szaggatjuk, dióval, mandulával díszítjük. 160 ºC-os sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük.

Tipp: Díszithetjük tojásfehérjével elkevert porcukorral is. Ekkor fokozatosan annyi porcukrot keverünk a tojásfehérjéhez, hogy már egy már nem folyós, viszonylag kemény masszát kapjunk. Egy nylonzacskóba töltjük, aminek a csücskén apró lyukat vágunk, és ezt írókaként használva tetszés szerinti mintákat rajzolhatunk a már kihűlt kekszre.

Rakottkrumpli

Többünk tapasztalata, hogy amikor "gasztornómiai nagykövet" minőségben valamilyen magyaros ételt készítünk külföldi ismerőseinknek, akkor az egyik, ami még eddig mindenki tetszését elnyerte, a rakottkrumpli. Ez az ötlet mindig beválik, kivéve, amikor az embernek olyan ismerősei is vannak, akik más vallásúak, és vagy marhahúst, vagy disznóhúst nem ehetnek. Találékony barátnőm a napokban rugalmasan megoldotta ezt a kérdést. Mivel a közelében nem volt magyar bolt, a többi kisboltban nem kapott paprikás szárnyaskolbászt, egyszerűen egy vegetáriánus kolbásszal helyettesítette a B verzióban. Éppen magyar szárazkolbász sem volt kéznél az eredeti verzióhoz, de a chorizo is éppolyan jó szolgálatot tesz ilyenkor, ezt már én is próbáltam.

A rakottkrumpli egyben az az étel, ami nagyon házias, túl mindennapi, emiatt aztán sosem fotózzuk. Ezt a mulasztásomat most pótolom.

Hozzávalók (4 személyre)
1 kg közepes nagyságú krumpli
4 tojás
25 dkg paprikás kolbász (esetleg chorizo)
2 dl tejföl (créme fraiche, sour cream)
só

Elkészítés:
A krumplikat megmossuk, héjában megfőzzük.  Hámozzuk, karikára vágjuk. A tojásokat keményre főzzük, hámozzuk, karikára vágjuk. A kolbászt 1/2 cm-es karikákra vágjuk, zsiradék nélkül felmelegítjük addig, amíg zsírt ereszt. Az így kinyert zsiradékot később az étel ízesítésére, díszítésére használhatjuk.

Összeállítás:
A három hozzávalót egy tűzálló edényben egymásra rétegezzük. Legalulra a karikára vágott krumplit tesszük, kicsit megsózzuk, majd egy vékony réteg tejfölt kenünk rá. Erre jön a megsült kolbászkarikák fele, a tojások fele szintén karikára vágva. Újra krumplis réteg, rá a tejföl, kolbászkarikák, tojás, és így tovább. A legfelső réteg krumpli lesz, amit a maradék tejföllel bekenünk. A kolbászzsírt vékonyan szép alakzatban rácsorgatjuk. Az egészet 200 ºC-os sütőben kb. fél óra alatt készre sütjük.

A gombhoz a kabát, avagy sonkás zöldsaláta céklával és répával

A minap nagyszerű ajándékot kaptam valakitől. Egy egész kis válogatást különböző különleges kézműves olajokból, balzsamokból, ecetekből. Amint megkaptam, már járt is az agyam, mihez tudnám őket felhasználni. Most nem a salátához kerestem öntetet, hanem az öntethez megfelelő alapot: a gombhoz a kabát tipikus esete állt fent. Mivel fejes saláta és répa volt itthon, a céklának szezonja van, ezek alkották a saláta alapját. Mivel ezek édeskés zöldségek, gondoltam kiváló alkalom valamelyik édeskés-gyümölcsös olajnak a kipróbálására. A választásom a mangó balzsam-citromolaj kombinációjára esett, és nem bántam meg.

Hozzávalók (2 személyre):
1 fél fejessaláta
2 közepes cékla
2 közepes répa
2 tojás
10 dkg schwarzwaldi sonka vékony szeletkre vágva
1 ek mangóbalzsam
1 ek citromolaj (esetleg jó minőségű olivaolaj)
só
bors
a díszítéshez: egy csokor zsázsa

Elkészítés:
A céklákat meghámozom, cikkekre vágom, a répát is megtisztítom, megmosom, és hosszúkásra vágom. Mindkettőt gőz fölött megpárolom. Mint mindig, most is ropogós maradjon a zöldség, ne főzzük szét. Egy kis lábasban vizet teszek fel főni. Amikor forr, beleteszem a tojásokat, amiket 6 percig főzök, hogy még folyós legyen a belsejük. Eközben a salátát megmosom, megszárítom, és darabokra tépkedem. Hozzáteszem a már megfőtt céklát és répát. Hozzákeverem a mangóbalzsamot és citromolajat. A sonkát   kisebb darabokra vágom, szépen elrendezem a saláta tetején. A két tojást megpucolom és óvatosan félbetörve a salátaágyra helyezem. Egy csipet sót szórok rá, és frissen őrölt borsot tekerek a tetejére.  Egy kis csokor friss zsázsával díszítem.

Julekager - dán karácsonyi aprósütemény

Hamarosan itt a karácsony, és itt az ideje, hogy nekigyürkőzzünk a sokáig elálló aprósütemények elkészítésének, ha nem akarunk mindent az utolsó pillanatra hagyni.  Otthon általában mindenki mézes kekszet süt karácsony előtt, legalábbis a mi családunkban így volt szokás. Azóta azt tapasztaltam, hogy sokan egész kis kollekciót készítenek a nagyon sokáig elálló süteményekből, és rájöttem, időnként nem árt nekünk is újítani. Mostanra már én is összegyűjtöttem több receptet is. Tavaly még egy barátnőmmel ajándékba is gyártottunk vagy 6-7 félét órákon keresztül. Az idén nem sütök annyi félét, de a következő receptet, amit pár éve a dán szomszéd nénitől kaptam, biztos elkészítem. A megszokott karácsonyi fűszerek vannak benne, hozzá mandula, narancshéj. Amikor sül, akkor illatozik az egész konyha...vagy az egész lépcsőház, ha a dán néni kulisszatitkait követjük, aki ilyenkor egy parafadugóval kitámasztotta a postaláda nyílását, hogy a házban mindenki érezze a kellemes illatot.

A hozzávalók közül a hamuzsírról úgy érzem írnom kell pár sort, mert otthon ilyen termékkel még sosem találkoztam. Tulajdonképpen kálium-carbonát alapú sütést segítő alapanyag, magas cukortartalmú süteményekhez, például mézes aprósüteményekhez szokták használni sütőpor helyett. Általában vízben kell feloldani, mielőtt a liszthez öntenénk. De most visszatérve a julekagerhez, itt a recept.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg vaj
12,5 dkg cukor
25 dkg (1,7 dl) szirup
1,5 tk hamuzsír (sütőporral is helyettesíthető)
5 dkg fahéj
2,5 dkg szárított gyömbér
2,5 dkg szegfűszeg
2,5 dkg kardamom
7,5 dkg reszelt narancshéj
10 dkg aprított mandula

Elkészítés:
A hamuzsírt egy kanál vízzel elkeverjük, majd hozzáöntjük a liszthez. A vajat felolvasztjuk, bele a cukrot, szirupot, fűszereket. Ezt a keveréket hozzáöntjük a liszthez, jól összedolgozzuk. 6-8 hosszúkás rudat formálunk belőlük, folpackba csomagoljuk, és 1-2 napig a hűtőben állni hagyjuk.  Vékony szeleteket vágunk belőle. 175 °C-os sütő felső fokán 6-8 percit sütjük. Azonnal fogyasztható, de jól záródó fémdobozban hetekig is eláll.