Karácsonyi mézes

A magyar karácsonyok egyik elengedhetetlen kelléke a fadíszként vagy akár csak csemegézni elkészítetett mézes keksz. Gyerekkoromban sokszor ettem olyat, ami az elkészítés után hetekig ehetetlenül kemény volt, majd olyan február felé elő lehetett venni a lezárt dobozból, és akkor már egy fogam sem tört ki evés közben. Szerencsére az eltelt időben anyósom által rábukkantam egy Horváth Ilona könyvében is megtalálható nem betonállagú mézes receptjére. Azóta nem kell már a nyáron nekilátnom a mézes megsütésének, hogy karácsonykor is élvezhessem az ízeket. Most is elkészítem hamarabb, mert eláll, de nem túl hamar, nehogy karácsonyig még egy adagot kelljen sütnöm. A legfinomabb egy fűszeres teával fogyasztva.

A recept a következő:

Hozzávalók:
25 dkg méz
10 dkg vaj
10 dkg cukor
1 egész tojás
2 tojássárgája
1 kk szódabikarbóna
késhegynyi fahéj
szegfűszeg
1/2 kg liszt (én fele búzaliszt, fele tönkölylisztből készítettem, így egészségesebb)

Elkészítés:
A mézet megmelegítjük, bele a vaj, cukor, tojások, szódabikarbóna és a fűszerek. A lisztet gyúródeszkára tesszük, és lassan hozzáelegyítjük a mézes keveréket. Simára gyúrjuk, másnap reggelig pihentetjük. Fél kisujjnyira nyújtuk, tetszőleges formákra szaggatjuk, dióval, mandulával díszítjük. 160 ºC-os sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük.

Tipp: Díszithetjük tojásfehérjével elkevert porcukorral is. Ekkor fokozatosan annyi porcukrot keverünk a tojásfehérjéhez, hogy már egy már nem folyós, viszonylag kemény masszát kapjunk. Egy nylonzacskóba töltjük, aminek a csücskén apró lyukat vágunk, és ezt írókaként használva tetszés szerinti mintákat rajzolhatunk a már kihűlt kekszre.