Könnyű olaszos ebéd (1. rész) - Fokhagymakrémleves

Az olasz konyha az, ami mindenhol a világban megtalálható. A kérdés már csak az, hogy az adott olasznak nevezett ételt egy "Csizmaországból" származó ember is annak gondolja-e.  Például Japánban sok helyen van olasznak titulált étterem, de ha betéréskor finom szójaszag lep el bennünket, a legjobb, ha azonnal kifordulunk. Ha nincs szójaszag, csak az általam egyáltalán nem ismert "szicíliai rizsgolyó" is szerepel az étlapon, de olaszos fűszerezéssel, akkor ez nálam még belefér. Végülis miért főzné Olaszországban is mindenki ugyanazt. Ennyire lehet igazodni a helyi igényekhez.

A szójaszószos pizzán kívül nem csak Japánban, de még Németországban, és lefogadom, hogy a világ más tájain is simán előfordul a következő furcsaság, ami szerintem az olaszokon és a magyarokon kívül senkinek a szemét nem szúrja: az étteremtulajdonosok és élelmiszergyártók elég szabadon értelmezik a zászló fogalmát. El sem tudom mondani, hányszor éreztem késztést, hogy bemenjek egy magyar zászlóval díszített, de olasznak szánt étterembe, és rendeljek mondjuk egy gulyást. Kiváncsi lettem volna a meghökkent arcikfejezésekre. De mivel rendes vagyok, egy szegény alkalmazottat nem akarok zavarba hozni a tulaj tudatlansága miatt, ezt még csak gondolatban tettem meg. Az is rendszeres, hogy az olasz heteket az élelmiszerboltban, vagy egy nem magyar szalámit a mi zászlónkkal reklámoznak. Talán ki kéne használni a kettő közötti hasonlóságot. Vajon miért van az, hogy az olasz élelmiszereket, borokat mindenhol el lehet adni, a mieinket pedig alig ismerik?

De vége az elmélkedésnek, most leírom, mit készítettem a hétvégén. Kevés időm volt, ezért két egyszerűen és gyorsan elkészíthető fogást választottam. A levest a "Napsütötte Toszkána" című könyv ihlette. Ne ijesszen el senkit a fokhagyma mennyisége, ennyi kell bele, hogy finoman előjöjjön az íze. 

Fokhagymakrémleves kakukkfűvel:

Hozzávalók (4 személyre):

3 fej fokhagyma

1 közepes hagyma

1 ek olivaolaj

2 db közepes krumpli

1 l húsleves alaplé

1 dl tejszín

kakukkfű ízlés szerint

só

frissen őrölt bors

Elkészítés:

A hagymát apró kockára vágjuk, a fokhagymákat megtisztítjuk, és a gerezdeket egészben az átforrósodott olajhoz adjuk. Alacsony hőmérsékleten állandó keverés mellett puhítjuk, de nem pirítjuk. Ha elkezd pirulni, tegyünk hozzá egy keveset a húsleves alapléből. Én már ebben a fázisban hozzáteszem a felaprított krumplit, amivel puhára párolom. Amikor már majdnem puha, merek hozzá egy-két merőkanálnyit a húslevesből. Kikapcsolom a tűzhelyet, és kicsit hagyom hűlni a levest. Botmixerrel összeturmixolom, hozzáöntöm a maradék alaplevet, tejszínt, és sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítem. A sózásnál figyeljünk, mert az alaplé önmagában is sós, tehát kósoljuk meg, mielőtt rögtön a sótartóhoz nyúlnánk.

Mi most csak magában ettük, de sajtos pirítóssal is nagyon finom.