Most egy tipikus példa következik arra, hogy az ember ízlése az évek során mennyit változhat, ha elég nyitott. Engem az indiai ételekkel ki lehetett üldözni a világból régebben. A csípős ételekkel nincs semmi bajom, de ha megéreztem valahol a jellegzetes curry szagot, már menekültem is. Japán curry, indiai curry, angol curry....a szakértők szerint mindegyik más. Én mégis mindehol ugyanazt az elviselhetetlen szagot éreztem.
Angliában például egy ideig lakótársakkal éltem, és egymás között beosztottuk, melyik este ki főz. A szerda este férfinap volt = curry nap. Nos, hogy hogy nem, nekem valahogy mindig szerda estére adódott valami házon kívüli programom. Ők viszont időnként túl rendesek voltak, és az én részemet félretették nekem másnapra...
Mivel a környezetemben azért sokan szeretik az indiai ételeket, sokaknak indiai barátai vannak, sőt Dániában én is szert tettem egyre, nem tehettem mást, esélyt kellett adnom ennek az ízvilágnak is. Nem mondom, hogy ezek lettek a kedvenc ételeim, de sokat fejlődtem. Nemrég Londonban direkt indiai étterembe mentünk enni, most pedig még egy lépést tettem előre: elkészítettem itthon életem első indiai ételét. Az apropó pedig az volt, hogy hosszas hiábavaló keresgélés után egyszer csak ott termett a normál ábécém polcán egy otthon kevésbé ismert, külsőre egy szögletes zöld chilipaprikára emlékeztető zöldség, az okra. Már vagy egy éve kaptam egy vegetáriánus receptet egy barátnőm indiai barátnőjétől, amit alapanyag híján egész mostanáig nem tudtam elkészíteni, de közben végig ott motoszkált a fejemben. Nos, végre megvalósult. Sütöttem hozzá rotit, ami kis kenyérféle. Ehhez viszont valamilyen szaftos étel is illett, ezért chilis gombát kreáltam még gyorsan hozzá. Ez utóbbi nem tudom, mennyire autentikus, de számomra illett az összeállításhoz.
Roti:
Hozzávalók:
2 csésze liszt
1 csésze tej
3 ek olaj
víz
Elkészítés:
A lisztet, tejet, sót és 2 evőkanál olajat lágy tésztává gyúrunk. Egy evőkanál olajjal bekenjük a tetejét, és fél órára félretesszük. Ekkor egy kis citrom nagyságú golyót formálunk belőle, lisztezett deszkán hajszálvékonyra kinyújtjuk, és forró palacsintasütőben kevés olajon mindkét oldalát hólyagosra sütjük. Icipici olajjal megkenjük a tetejét.
Az eredeti recept szerint nem palacsintasütőt kell használni, hanem gázon vaslapon sütni, majd direkt a gázrózsára tenni, hogy megpiruljon, felfúvódjon. Kerámialapos tűzhelyen ezt én nem tudtam kivitelezni.
Töltött okra:
Hozzávalók:
150 g okra
2 ek olaj
1 ek mustármag
1 ek római kömény
2 ek fokhagymakrém
A töltelékhez:
5 ek besan liszt (csicseriborsó liszt)
1 ek chili pehely
1/2 ek őrölt kurkuma
3 ek citromlé
1 ek őrölt római kömény
1 ek őrölt koriander
2 ek szezámmag
1 ek olaj
só ízlés szerint
Elkészítés:
A töltelék alapanyagait összekeverjük. Az okrát megmossuk, a végeit levágjuk és hosszábban egy mélyedést hasítunk bele, ezt megtöltjük. Egy párolóedényben 10 percig gőz fölött pároljuk. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, hozzáadjuk a mustármagot, római köményt, és amikor a köménymag elkezd kipattogni, a fokhagymakrémet. (Vigyázat! Legyen készenlétben egy fröccsenésgátló lyukacsos fedő, mert különben nem győzzük feltakarítani utána a konyhát.) Óvatosan hozzáadjuk a megpárolódott okrát. A hőmérsékletet lejjebb vesszük és 10 perc alatt ropogósra sütjük. Basmati rizzsel, chilis gombával és rotival tálalom.
Chilis gomba:
Hozzávalók:
25 dkg gomba
1 nagy hagyma
1 ek chili pehely
1 ek olaj
só ízlés szerint
Elkészítés:
Az olajat felforrósítom, a hagymát nagyobb darabokra vágom és megpárolom. Rádobom a megmosott, felkockázott gombát, rászórom a chilipelyhet és 10 perc alatt készre főzöm.
2014. november 28., péntek
2014. november 24., hétfő
Baconös tojás muffinformában
Már régen volt a blogon reggeli, ezért most előrukkolok egy nagyon egyszerű, de látványos étellel, a klasszikus sonkás tojás egy változatával. Hogy miért jó muffinformában sütni? A válasz egyszerű: nem kell mellette állni, amíg készül, nem lesz zsírszagú a hajunk, és amíg sül, mi a fürdőszobában elkészülhetünk. Ekkor csak kivesszük a formából, tálaljuk a látványos reggelit és learatjuk a babérokat.
Hozzávalók:
fejenként 1-2 tojás
baconszeletek
szeletelt újhagymaszár
esetleg reszelt sajt
olaj a forma kikenéséhez
só, bors
A tálaláshoz:
HP szósz, mustár, ketchup ízlés szerint
Elkészítés:
A sütőt 200ºC-ra előmelegítjük. A muffinformát vékonyan kiolajozzuk. A baconöket félbevágjuk, kibéleljük velük a muffinformákat. Mindegyikbe beleütünk egy tojást, megszórjuk az újhagymaszárral, esetleg reszelt sajttal. Betoljuk a sütőbe és 10 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a tojássárga picit még remegős, de a fehérje már átsült.
Ízlés szerint szószokkal, ropogós bagette-tel tálaljuk.
Hozzávalók:
fejenként 1-2 tojás
baconszeletek
szeletelt újhagymaszár
esetleg reszelt sajt
olaj a forma kikenéséhez
só, bors
A tálaláshoz:
HP szósz, mustár, ketchup ízlés szerint
Elkészítés:
A sütőt 200ºC-ra előmelegítjük. A muffinformát vékonyan kiolajozzuk. A baconöket félbevágjuk, kibéleljük velük a muffinformákat. Mindegyikbe beleütünk egy tojást, megszórjuk az újhagymaszárral, esetleg reszelt sajttal. Betoljuk a sütőbe és 10 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a tojássárga picit még remegős, de a fehérje már átsült.
Ízlés szerint szószokkal, ropogós bagette-tel tálaljuk.
2014. november 21., péntek
Kelbimbós sonkás quiche
A quiche-sel, ezzel a francia eredetű pitével először nem Franciaországban találkoztam, hanem amikor egy családnál laktam Angliában. Senki ne higgye azt, hogy a háziasszony lelkesen elkezdte volna a tésztát maga összeállítani, hanem csak elővette a mélyfagyasztott terméket hetente pontosan egyszer a gyerekeknek. Ők szerintem tipikus példa voltak arra, hogy mennyire egyhangúan is étkeznek az angolok. A hét minden napján ugyanazt ették a gyerekek. Az egyik nap sajtszószos spagettit, a másikon csirkefalatkákat, a harmadikon a quiche-nek volt ott az ideje. Arra mindenképpen ügyeltek, hogy valami salátaféle legyen minden étel mellé tálalva. Azt hitték, hogy ezzel mindent meg is tesznek az egészséges étkezésért. Őszintén szólva nem volt rossz a fagyasztott quiche sem, de hogy a hét egy bizonyos napján mindig csak ez legyen...egy darabig nem is kívántam meg. De közben ez az étel mégis valahol mélyen mégis belém ívódott, és azóta is megkívánom időnként, és ekkor nekiállok elkészíteni. Nem nagy ördöngösség.
Hozzávalók (egy 25 cm-es formához):
A tésztájához:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
frissen őrölt bors
1/2 kk só
3 ek jéghideg víz
A töltelékhez:
30 dkg kelbimbó
20 dkg főtt sonka
3 tojás
1 ek mustár
1 késhegynyi szerecsendió
15 dkg reszelhető sajt
Elkészítés:
Egy pohár vizet beteszek a fagyasztóba, majd hozzákezdek a tészta elkészítésének. A vajat hideg kézzel, gyors mozdulatokkal a liszttel összemorzsolom, megsózom, borsot őrlök bele. Kiveszem a jéghideg vizet a hűtőből, és 3 evőkanálnyit a tésztához öntök, jól összegyúrom. Folpackba csomagolom és legalább félórára hűtőbe teszem.
A sütőt bekapcsolom 200 ºC-ra, majd elkezdtem a töltelék összeállítását. A kelbimbó külső leveleit leszedem, alaposan megmosom, félbevágom. A sajtot lereszelem, a sonkát felkockázom. A tojást villával kicsit felverem, majd hozzáadom a reszelt sajtot, mustárt, szerecsendiót.
A tésztát kiveszem a hűtőből, és rövid pihentetés után lisztezett deszkán a kerek cserépedényünk méretének megfelelő kör alakúvá nyújtjuk, majd óvatosan a formába fektetjük. Az alját villával megszurkáljuk. Ezen az alapon szépen elrendezzük a félbevágott kelbimbókat, egyenletesen rászórjuk a sonkakockákat, majd nyakon öntjük a sajtos tojásunkkal. 30-40 perc alatt készre sütjük. Zöldsalátával tálaljuk.
Hozzávalók (egy 25 cm-es formához):
A tésztájához:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
frissen őrölt bors
1/2 kk só
3 ek jéghideg víz
A töltelékhez:
30 dkg kelbimbó
20 dkg főtt sonka
3 tojás
1 ek mustár
1 késhegynyi szerecsendió
15 dkg reszelhető sajt
Elkészítés:
Egy pohár vizet beteszek a fagyasztóba, majd hozzákezdek a tészta elkészítésének. A vajat hideg kézzel, gyors mozdulatokkal a liszttel összemorzsolom, megsózom, borsot őrlök bele. Kiveszem a jéghideg vizet a hűtőből, és 3 evőkanálnyit a tésztához öntök, jól összegyúrom. Folpackba csomagolom és legalább félórára hűtőbe teszem.
A sütőt bekapcsolom 200 ºC-ra, majd elkezdtem a töltelék összeállítását. A kelbimbó külső leveleit leszedem, alaposan megmosom, félbevágom. A sajtot lereszelem, a sonkát felkockázom. A tojást villával kicsit felverem, majd hozzáadom a reszelt sajtot, mustárt, szerecsendiót.
A tésztát kiveszem a hűtőből, és rövid pihentetés után lisztezett deszkán a kerek cserépedényünk méretének megfelelő kör alakúvá nyújtjuk, majd óvatosan a formába fektetjük. Az alját villával megszurkáljuk. Ezen az alapon szépen elrendezzük a félbevágott kelbimbókat, egyenletesen rászórjuk a sonkakockákat, majd nyakon öntjük a sajtos tojásunkkal. 30-40 perc alatt készre sütjük. Zöldsalátával tálaljuk.
2014. november 17., hétfő
Diós céklasaláta füstölt lazaccal
Most különösebb szöveg nélkül jöjjön egy finom téli saláta.
3 közepes cékla
egy csokor petrezselyemzöld
vegyes zöldsaláta (madárbegy, rukkola, jégsaláta, bármi más jöhet)
esetleg gránátalma magok (elmaradhat)
15 dkg füstölt lazac
Öntet:
10 dkg durvára vágott dió
4 gerezd fokhagyma apróra vágva
1/4 tk chili pehely
30 ml jó minőségű almaecet
2 ek olivaolaj
Elkészítés:
A sütőt 220ºC-ra előmelegítem. A céklákat alufóliába csomagolom és kb. egy óra alatt puhára sütöm. Ha kihűlt, meghámozom, cikkekre vágom és félreteszem.
Az öntethez minden hozzávalót egy pohárba öntök, aminek van teteje (én régi mustárospoharat használok erre a célra), és jól összerázom.
A salátaleveleket, petrezselyemzöldet megmosom, megszárítom, a gránátalmamagokat kinyerem a gyümölcshéjból. Mindent szépen elrendezek két tányéron, a céklát teszem utoljára, majd meglocsolgatom az öntettel. Kiváló egy csöndes romantikus vacsorára.
2014. november 14., péntek
Tejes pite
Az idejét nem tudom, mikor készítettem utoljára tejes pitét, de most valahogy eszembe jutott, és elővettem az ősrégi receptet. Volt is hozzá finom házi baracklekvár és exkluzív házi barackpálinka egyenesen Ibitubáról. Hogy ez hol fekszik, legyen titok. Viszont azt elárulom, mikor és milyen alkalomból ettem tejes pitét először, mert kapcsolódik a blog nemzetközi vonalához.
Egyszer régen, egy távoli vidéken, ahol a madár sem járt, internet még csak nem is létezett, angol nyelvterületre utazni szinte lehetetlen volt, szegény diákoknak nem sok lehetősége volt az angol nyelvet gyakorolni. Az iskolában mindenki bemagolta a szavakat, az igeidőket, de ha egy élő külföldivel találkoztunk volna, megszólalni biztos nem merünk, használható mondatokat spontán nem tudtunk volna összerakni. Nagy divatja volt ekkor a külföldi levelezőkluboknak, ahol legalább az írást lehetett életszerűen gyakorolni különböző országbeli fiatalokkal. A barátnőmmel együtt mi valahogy egy japán levelezőklubban kötöttünk ki, mindketten több levelet is kaptunk, végül egy-egy emberrel tartósabb levelezés alakult ki. Ha ezzel az angoltudásunk nem is fejlődött rohamosan, de jöttek-mentek az apróbb ajándékok, kellemes levelezőbarátság alakult ki. A barátnőm ráadásul olyan szerencsés is volt, hogy az ő levelezőtársa egyszercsak el is látogatott a mi vidéki kisvárosunkba.
Ez volt az első találkozásunk egy távoli kultúra tagjával. Szerintem kölcsönösen egzotikusnak találtuk egymást. Mi, a barátnő barátnői, teljes rokonsága, egy csomó szóróajándékot kaptunk a japán módi szerint. Ő meg megkapta a hagyományos magyar vendégszeretetnél is nagyobb kiszolgálást, megismerkedhetett a magyar mindennapokkal, vitték mindenhová kirándulni, lesték (volna) minden kívánságát. A búcsúestén pedig szalonnasütést rendezett a barátnőm unokatestvére. Itt volt a desszert a tejes pite sok sárgaracklekvárral, tejszínnel. Mi el voltunk ájulva tőle. Hogy a japán barátnő mit gondolt, az soha nem derült ki. Ez a desszert eléggé semleges, palacsintaszerű, valószínűleg egy japánnak is elnyerhette a tetszését. Ennyi év távlatából, és sok külföldi elmeséléséből azt gondolom viszont, hogy a sült szalonna sokkoló élmény lehetett a japán vendégnek. De mivel japán, sosem mondta el, mit gondolt valójában. Amikor kérdezték, minden nagyon szép, minden nagyon jó volt. Azóta tudjuk, hogy ez tipikus japán tulajdonság és próbáljuk elfogadni őket ezzel együtt.
Most pedig jöjjön egy kép, majd a recept az emlékezetes pitéről.
Hozzávalók:
4 tojás
25 dkg liszt
6 dl tej
2 ek cukor
1 cs vaníliáscukor
egy csipet só
2 dkg zsír (a tepsi kikenéséhez)
A tálaláshoz:
1 ek porcukor
2 ek barackpálinka
10 dkg házi baracklekvár
4-8 kajszi barack (befőtt is lehet)
2 dl tejszín felverve (elmaradhat)
Elkészítés:
A sütőt 200 ºC-ra előmelegítem.
A tojásokat a liszttel, tejjel, vaníliáscukorral, egy csipet sóval simára keverem, hogy híg palacsintatésztát kapjak. A nagy gáztepsit kikenem zsírral, beleöntöm a tésztát, és a forró sütőben 10-15 perc alatt hólyagosra, enyhén barnáspiros színűre sütjük.
Tálaláskor nagy kockákra vágjuk, megszórjuk porcukorral, megkenjük a barackpálinkával elkevert baracklekvárral, és ízlés szerint barackbefőttel tálaljuk. Ha a lekvárra még felvert tejszínt is teszünk, gofriszerű süteményt kapunk.
Egyszer régen, egy távoli vidéken, ahol a madár sem járt, internet még csak nem is létezett, angol nyelvterületre utazni szinte lehetetlen volt, szegény diákoknak nem sok lehetősége volt az angol nyelvet gyakorolni. Az iskolában mindenki bemagolta a szavakat, az igeidőket, de ha egy élő külföldivel találkoztunk volna, megszólalni biztos nem merünk, használható mondatokat spontán nem tudtunk volna összerakni. Nagy divatja volt ekkor a külföldi levelezőkluboknak, ahol legalább az írást lehetett életszerűen gyakorolni különböző országbeli fiatalokkal. A barátnőmmel együtt mi valahogy egy japán levelezőklubban kötöttünk ki, mindketten több levelet is kaptunk, végül egy-egy emberrel tartósabb levelezés alakult ki. Ha ezzel az angoltudásunk nem is fejlődött rohamosan, de jöttek-mentek az apróbb ajándékok, kellemes levelezőbarátság alakult ki. A barátnőm ráadásul olyan szerencsés is volt, hogy az ő levelezőtársa egyszercsak el is látogatott a mi vidéki kisvárosunkba.
Ez volt az első találkozásunk egy távoli kultúra tagjával. Szerintem kölcsönösen egzotikusnak találtuk egymást. Mi, a barátnő barátnői, teljes rokonsága, egy csomó szóróajándékot kaptunk a japán módi szerint. Ő meg megkapta a hagyományos magyar vendégszeretetnél is nagyobb kiszolgálást, megismerkedhetett a magyar mindennapokkal, vitték mindenhová kirándulni, lesték (volna) minden kívánságát. A búcsúestén pedig szalonnasütést rendezett a barátnőm unokatestvére. Itt volt a desszert a tejes pite sok sárgaracklekvárral, tejszínnel. Mi el voltunk ájulva tőle. Hogy a japán barátnő mit gondolt, az soha nem derült ki. Ez a desszert eléggé semleges, palacsintaszerű, valószínűleg egy japánnak is elnyerhette a tetszését. Ennyi év távlatából, és sok külföldi elmeséléséből azt gondolom viszont, hogy a sült szalonna sokkoló élmény lehetett a japán vendégnek. De mivel japán, sosem mondta el, mit gondolt valójában. Amikor kérdezték, minden nagyon szép, minden nagyon jó volt. Azóta tudjuk, hogy ez tipikus japán tulajdonság és próbáljuk elfogadni őket ezzel együtt.
Most pedig jöjjön egy kép, majd a recept az emlékezetes pitéről.
Hozzávalók:
4 tojás
25 dkg liszt
6 dl tej
2 ek cukor
1 cs vaníliáscukor
egy csipet só
2 dkg zsír (a tepsi kikenéséhez)
A tálaláshoz:
1 ek porcukor
2 ek barackpálinka
10 dkg házi baracklekvár
4-8 kajszi barack (befőtt is lehet)
2 dl tejszín felverve (elmaradhat)
Elkészítés:
A sütőt 200 ºC-ra előmelegítem.
A tojásokat a liszttel, tejjel, vaníliáscukorral, egy csipet sóval simára keverem, hogy híg palacsintatésztát kapjak. A nagy gáztepsit kikenem zsírral, beleöntöm a tésztát, és a forró sütőben 10-15 perc alatt hólyagosra, enyhén barnáspiros színűre sütjük.
Tálaláskor nagy kockákra vágjuk, megszórjuk porcukorral, megkenjük a barackpálinkával elkevert baracklekvárral, és ízlés szerint barackbefőttel tálaljuk. Ha a lekvárra még felvert tejszínt is teszünk, gofriszerű süteményt kapunk.
2014. november 10., hétfő
Thai napok II. - Kókusztejes tejberizs mangóval és lime-mal
A hétvégi kamratakarítás közben felfedeztem néhány thai fűszert, amiből szombaton levest főztem. Mivel a thai fűszerek miatt már elővettem Gordon Ramsay világ körüli szakácskönyvét, megnéztem benne a desszert szekciót is. Itt találtam ezt az egyszerű, de nagyszerűnek tűnő kókuszos tejberizs receptet. Úgyis volt itthon felbontott kókuszreszelékem, egész véletlenül kókusztejem is. Így már gyerekjáték volt elkészíteni a vasárnapi desszertünket, és így lett spontán thai hétvégénk.
Hozzávalók 4-6 személyre:
250 g jázmin rizs (vagy egyszerű hosszúszemű rizs)
400 ml kókusztej
4 ek cukor
1 vaníliarúd
2-3 ek kókuszreszelék
1 érett mangó
150 ml tejszín
A tálaláshoz:
egy maréknyi pisztácia aprítva
1 lime reszelt héja
Elkészítés:
A rizst a kókusztejjel, cukorral, félbevágott vaníliarúddal feltesszük főni. Amikor forr, lejjebb vesszük a hőmérsékletet, és beleöntjük a megmosott rizst. 15-20 perc alatt folyamatos keverés mellett fuhára főzzük.
A kókuszreszeléket száraz serpenyőben kicsit megpirítjuk, félretesszük. Amint a rizs megfőtt, hozzáöntjük ezt és a tejszínt is. A mangót meghámozzuk és kockákra vágjuk, hozzákeverjük a rizshez. (Ha hidegen tálaljuk a tejberizsünket, a mangót csak tálalás előtt keverjük hozzá.)
Kis tálkákban tálaljuk, a tetejére aprított pisztáciát szórunk és a lime héját reszeljük.
Hozzávalók 4-6 személyre:
250 g jázmin rizs (vagy egyszerű hosszúszemű rizs)
400 ml kókusztej
4 ek cukor
1 vaníliarúd
2-3 ek kókuszreszelék
1 érett mangó
150 ml tejszín
A tálaláshoz:
egy maréknyi pisztácia aprítva
1 lime reszelt héja
Elkészítés:
A rizst a kókusztejjel, cukorral, félbevágott vaníliarúddal feltesszük főni. Amikor forr, lejjebb vesszük a hőmérsékletet, és beleöntjük a megmosott rizst. 15-20 perc alatt folyamatos keverés mellett fuhára főzzük.
A kókuszreszeléket száraz serpenyőben kicsit megpirítjuk, félretesszük. Amint a rizs megfőtt, hozzáöntjük ezt és a tejszínt is. A mangót meghámozzuk és kockákra vágjuk, hozzákeverjük a rizshez. (Ha hidegen tálaljuk a tejberizsünket, a mangót csak tálalás előtt keverjük hozzá.)
Kis tálkákban tálaljuk, a tetejére aprított pisztáciát szórunk és a lime héját reszeljük.
2014. november 7., péntek
Thai napok - Tom ka gai (kókusztejes fűszeres csirkeaprólék leves)
Thaiföldön még sosem jártam, de thai ételt sokszor ettem már szakértők szerint autentikus helyen. Mi több, egyik kedves ismerősöm munka ügyben sűrűn jár arrafelé, ezért az ott használatos fűszerekkel el vagyunk látva. A minap épp a kamrában pakolásztam, amikor egy polc hátulján felfedeztem a tőle kapott fűszereket: szárított citromfüvet, kaffir lime levelet, chilit és egyebeket. Már csak a tom ka leves friss alapanyagait kellett beszereznem, és meg is volt, mi legyen a szombati ebéd. Szerintem ehhez egy magyaros második fogás is megy, például palacsinta vagy tejes pite.
A recept Gordon Ramsay receptek a világ körül szakácskönyvéből származik.
Hozzávalók:
250 g kicsontozott csirkemell
tengeri só, őrölt bors
400 ml kókusztej
600 ml víz
3 cm-es darab friss gyömbér
4 kaffir lime levél
1 db thai citromfű
1 ek pálmacukor (vagy barnacukor)
2,5 ek fish sauce (halszósz)
2 ek lime kifacsart leve
100 g gomba
egy markényi korianderlevél a díszítéshez
Elkészítés:
A csirkemellet megmossuk, falatnyi darabokra vágjuk. Sózzuk, borsozzuk és félretesszük.
A kókusztejhez hozzáöntjük a vizet, hozzáadjuk a gyömbért, a kaffir lime leveleket, a citromfüvet, chilit, cukrot, halszószt és a lime kifacsart levét. Felforraljuk és a hőmérsékletet lejjebb véve körülbelül 5 percig főzzük, hogy az ízek összeérjenek.
Ezalatt a gombát megtisztítjuk, falatnyi darabokra vágjuk. Hozzáadjuk a leveshez. Majd ezt tesszük a csirkemell darabkákkal is. Addig főzzük, amíg a csirke megfő. Ekkor megkóstoljuk és még kerekítünk az ízeken, ha szükséges. Levesestányérokban tálaljuk, korianderrel díszítjük. A gyömbért, citromfüvet, kaffir lime leveleket, chilit kivehetjük belőle. Hagyományosan ezek is benne maradnak a levesben a látvány kedvéért, de nem eszik meg őket.
A recept Gordon Ramsay receptek a világ körül szakácskönyvéből származik.
Hozzávalók:
250 g kicsontozott csirkemell
tengeri só, őrölt bors
400 ml kókusztej
600 ml víz
3 cm-es darab friss gyömbér
4 kaffir lime levél
1 db thai citromfű
1 ek pálmacukor (vagy barnacukor)
2,5 ek fish sauce (halszósz)
2 ek lime kifacsart leve
100 g gomba
egy markényi korianderlevél a díszítéshez
Elkészítés:
A csirkemellet megmossuk, falatnyi darabokra vágjuk. Sózzuk, borsozzuk és félretesszük.
A kókusztejhez hozzáöntjük a vizet, hozzáadjuk a gyömbért, a kaffir lime leveleket, a citromfüvet, chilit, cukrot, halszószt és a lime kifacsart levét. Felforraljuk és a hőmérsékletet lejjebb véve körülbelül 5 percig főzzük, hogy az ízek összeérjenek.
Ezalatt a gombát megtisztítjuk, falatnyi darabokra vágjuk. Hozzáadjuk a leveshez. Majd ezt tesszük a csirkemell darabkákkal is. Addig főzzük, amíg a csirke megfő. Ekkor megkóstoljuk és még kerekítünk az ízeken, ha szükséges. Levesestányérokban tálaljuk, korianderrel díszítjük. A gyömbért, citromfüvet, kaffir lime leveleket, chilit kivehetjük belőle. Hagyományosan ezek is benne maradnak a levesben a látvány kedvéért, de nem eszik meg őket.
2014. november 3., hétfő
Kéksajtos hamburger
Még nagyon kicsi voltam, amikor kedvenc nagynénémet látogattuk meg Budapesten. A sok emlékezetes "kaland" egyik legemlékezetesebbje az volt, amikor a kor nagy újdonságát, legkülönlegesebb ételét kóstolhattam meg: ez volt maga A hamburger. Csak arra emlékszem, hogy nagyon finom volt. Utána persze úton útfélen hamburgerezők nyíltak, ahol többnyire puffancsba rejtett csalamádés ilyen-olyan húspogácsát kínáltak. Aztán jött a következő nagy durranás: a McDonald's megnyitotta első üzletét Budapesten. Az emberek sorban álltak az addig misztikusnak tartott amerikai üzlet előtt. Mindenki csak annyit hallott róla korábban, hogy húúú, haaa, Mc Donald's...Az aztán a valami. Pontosan senki nem tudta, hogy valójában ez a név mit is takar. Csak annyit tudtunk, hogy amerikai és akkor biztos valami nagyon különleges dologról lehet szó. Persze mi is sorban álltunk. Bejutottunk...és a híres menü elfogyasztása után csalódottan, félig üres hassal álltunk fel az asztaltól. Ez lett volna a híres menü a híres étteremben? Ez a híres hamburger? Szó mi szó, a hamburger kezdett egyre elcsépeltebbé válni. Mostanában viszont azt látom, hogy kezdenek a helyükre kerülni a dolgok. Egyre több minőségi hamburgerező nyílik mindenhol. Megmaradtak persze a gyorsétteremi változatok is, de emellett már kezd újra menő lenni az igazán jó minőségű hamburger.
Most én is ezt készítettem hétvégére. Hogy az élmény teljes legyen, nemcsak a húspogácsát, hanem a hamburgerzsömlét is én készítettem. Előre is elnézést kérek az alapanyagok megnevezése miatt. A receptet egy tajvani, meglepő módon kiváló péksütiket sütő ismerőstől kaptam angolul. Az egyik fő alapanyag, a "poolish"pontos magyar fordítását nem találtam meg sehol, és mivel pék sem vagyok, nem vagyok benne biztos, hogy az öregtészta elnevezést helyesen használom-e.
Hamburgerzsömle
Hozzávalók (10 db-hoz)
Öregtésztához (Poolish)
2 g élesztő
150 g liszt
150 g víz
Kovászhoz:
20 g indító (régi tésztából egy darabka)
50 g víz
50 g liszt
A tésztához:
500 g liszt
120 g kovász
300 g öregtészta
25 g kefir
30 g olaj
300 g tej
10 g élesztő
15 g só
+ ízlés szerint szezámmag a tetejére
Elkészítés:
A sütés előtti nap az öregtészta alapanyagait egyszerűen összekeverjük, letakarjuk, és éjszakára szobahőmérsékleten hagyjuk kb. 16 órára.
Ezután a kovász alapanyagait is összekeverjük, és szobahőmérsékleten szintén legalább 16 órára pihentetjük. (Bevallom, én itt csaltam egy kicsit, mert egy 75 g kiszerelésű bolti kovászt használtam hozzá.)
Másnap a kovászt, az öregtésztát, az élesztőt, lisztet, tejet robotgéppel 5 percig lassú, majd 6 percig magas fokozaton meggyúrjuk. Egy óráig meleg helyen pihentetjük.
Ekkor 100 g-os golyókat formálunk belőle és sütőlapra helyezzük őket. Így további egy óráig pihentetjük. Tetszés szerint megszórhatjuk szezámmaggal. Ekkor kenjük be vízzel a tetejüket, és egyenletesen oszlassuk el rajta a szezámmagot.
Végül 220 fokos gőzös sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.
Hamburgerpogácsa
Hozzávalók (6-8 személyre):
1 kg darált marhahús
1 kis hagyma apróra vágva
100 g kéksajt, morzsolva
1 kis csokor metélőhagyma
néhány csepp Tabasco szósz
2 tk Worcestershire szósz
2 ek csípős mustár
1 tk szódabikarbona
só, bors
olivaolaj a sütés előtt
Elkészítés:
A hozzávalókat az olaj kivételével kézzel jól összekeverjük. Egy kis serpenyőben olajat melegítünk, és egy darabkát kisütünk, megkóstoljuk. Ha szükséges, még utánízesítjük a masszánkat. Folpackkal lefedve néhány órára hűtőbe tesszük, hogy érjenek össze az ízek.
6-8 nagy húspogácsát formázunk, vékonyan megkenjük olivaolajjal, és egy grillezős serpenyőben, vagy a szabadban a grillsütőn megsütjük őket. 7-10 percig sütjük, félidőben megfordítjuk. A pogácsa vastagságától függ, de ekkor általában még halványrózsaszín a belseje. Aki jól átsütve szereti, az hagyja sülni még néhány percig.
A tálaláshoz:
fejenként egy hamburgerzsömle és ízlés szerinti feltétek:
salátalevelek
lilahagyma karikára vágva
paradicsomszeletek
kéksajt
uborkaszeletek
avokádó szeletek
majonéz, ketchup
Most én is ezt készítettem hétvégére. Hogy az élmény teljes legyen, nemcsak a húspogácsát, hanem a hamburgerzsömlét is én készítettem. Előre is elnézést kérek az alapanyagok megnevezése miatt. A receptet egy tajvani, meglepő módon kiváló péksütiket sütő ismerőstől kaptam angolul. Az egyik fő alapanyag, a "poolish"pontos magyar fordítását nem találtam meg sehol, és mivel pék sem vagyok, nem vagyok benne biztos, hogy az öregtészta elnevezést helyesen használom-e.
Hamburgerzsömle
Hozzávalók (10 db-hoz)
Öregtésztához (Poolish)
2 g élesztő
150 g liszt
150 g víz
Kovászhoz:
20 g indító (régi tésztából egy darabka)
50 g víz
50 g liszt
A tésztához:
500 g liszt
120 g kovász
300 g öregtészta
25 g kefir
30 g olaj
300 g tej
10 g élesztő
15 g só
+ ízlés szerint szezámmag a tetejére
Elkészítés:
A sütés előtti nap az öregtészta alapanyagait egyszerűen összekeverjük, letakarjuk, és éjszakára szobahőmérsékleten hagyjuk kb. 16 órára.
Ezután a kovász alapanyagait is összekeverjük, és szobahőmérsékleten szintén legalább 16 órára pihentetjük. (Bevallom, én itt csaltam egy kicsit, mert egy 75 g kiszerelésű bolti kovászt használtam hozzá.)
Másnap a kovászt, az öregtésztát, az élesztőt, lisztet, tejet robotgéppel 5 percig lassú, majd 6 percig magas fokozaton meggyúrjuk. Egy óráig meleg helyen pihentetjük.
Ekkor 100 g-os golyókat formálunk belőle és sütőlapra helyezzük őket. Így további egy óráig pihentetjük. Tetszés szerint megszórhatjuk szezámmaggal. Ekkor kenjük be vízzel a tetejüket, és egyenletesen oszlassuk el rajta a szezámmagot.
Végül 220 fokos gőzös sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.
Hamburgerpogácsa
Hozzávalók (6-8 személyre):
1 kg darált marhahús
1 kis hagyma apróra vágva
100 g kéksajt, morzsolva
1 kis csokor metélőhagyma
néhány csepp Tabasco szósz
2 tk Worcestershire szósz
2 ek csípős mustár
1 tk szódabikarbona
só, bors
olivaolaj a sütés előtt
Elkészítés:
A hozzávalókat az olaj kivételével kézzel jól összekeverjük. Egy kis serpenyőben olajat melegítünk, és egy darabkát kisütünk, megkóstoljuk. Ha szükséges, még utánízesítjük a masszánkat. Folpackkal lefedve néhány órára hűtőbe tesszük, hogy érjenek össze az ízek.
6-8 nagy húspogácsát formázunk, vékonyan megkenjük olivaolajjal, és egy grillezős serpenyőben, vagy a szabadban a grillsütőn megsütjük őket. 7-10 percig sütjük, félidőben megfordítjuk. A pogácsa vastagságától függ, de ekkor általában még halványrózsaszín a belseje. Aki jól átsütve szereti, az hagyja sülni még néhány percig.
A tálaláshoz:
fejenként egy hamburgerzsömle és ízlés szerinti feltétek:
salátalevelek
lilahagyma karikára vágva
paradicsomszeletek
kéksajt
uborkaszeletek
avokádó szeletek
majonéz, ketchup
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)