2014. december 29., hétfő

Kecskesajtos flammkuchen lilahagymával és rozmaringgal/rukkolával

Mindjárt itt a szilveszter, ami nem csak a fiataloknak jelent egy bulizós estét a mi kultúrkörünkben, hanem valamilyen módon minden korosztály ünnepel. Ki szórakozóhelyre megy, ki házibuliba, ki otthon nézi a szilveszteri műsort a tévében. A megszokotthoz képest biztos más ez a nap. Ezt azért emelem ki, mert Japánban soha nem láttam még olyan kihaltnak az utcákat, mint december 31-én. Az első évünkben ott, amikor ezt még nem tudtuk, a barátaink hazautaztak, mi maradtunk, nem volt semmi különös programunk. Gondoltuk, bemegyünk Oszaka központjába, ott biztos történik valami, nem fogunk unatkozni. Nagyot csalódtunk, amikor megláttuk a szinte üres tereket, néptelen metrómegállókat. Szerencsénkre egy-két izakaya nyitva volt, ezért legalább valahova be tudtunk ülni egyet vacsorázni, mintha egy sima hétköznap lett volna. Ezután szépen hazasomfordáltunk, és a következő évben legalább már nem ért bennünket váratlanul ez a fajta (nem) ünneplés.

Ekkor már tisztában voltunk azzal, hogy Japánban a január elseje az olyan volumenű ünnep, mint nálunk a karácsony, ekkor aki csak teheti, hazamegy a családjához. Ott pedig sem petárdákat nem durrogtatnak, sem tűzijátékot nem rendeznek, hanem egyszerűen összegyűlik a család, végigeszik a hagyományos menüsort, amiben minden egyes ételnek megvan a maga jelentése. Társasjátékot játszanak és elmennek a templomba megkongatni a harangot. Ennek érdekében képesek akár órákat is sorban állni. Mert annak is van jelentősége, hogy melyik templom harangjánál imádkoznak. Az egyiknél a sok pénzért lehet (érdemes), a másiknál azért, hogy a gyereket felvegyék az egyetemre, és így tovább.

A blogom olvasói többségében viszont nem ebből a kultúrkörből kerülnek ki, ezért nekik egy házibulihoz ideális receptet szeretnék most megosztani. Korábban már szerepelt a blogon egy flammkuchen recept, aminek most egy picit más formáját teszem közzé. Aki nem ismerné ezt az ételt, elmondom, hogy jellegében a pizzához hasonló ételről van szó, amit annál sokkal gyorsabban elkészíthetünk, mert nem kell hozzá élesztő, ezzel megspóroljuk a kelesztési időt, és percek alatt összedobhatjuk a finom borkorcsolyát. Váratlan vendégnek is kiváló.

Hozzávalók:
230 g liszt
2 ek olivaolaj
1 csipet só
120 ml víz

A feltéthez:
150 g tejföl
1 nagy lilahagyma
200 g kecskesajt
1 maréknyi rukkola (elhagyható)
2 ág rozmaring levele darabokra tépkedve
só, frissen őrölt bors

Elkészítés:
A tészta hozzávalóit összegyúrom, folpackba csomagolom és egy órára a hűtőszekrényben pihentetem (ez a lépés elmaradhat, ha sietünk).

A sütőt előmelegítem 220 ºC-ra (nem légkeverésessel).
A tésztát nagyon vékonyra kinyújtom, és a kiolajozott nagy sütőtepsire helyezem. Megkenem tejföllel, egyenletesen elosztom rajta a hajszálvékony karikára vágott hagymákat, kecskesajtot, rátépkedem a rozmaringot, sózom, borsozom, és betolom a sütő legfelső fokára. 10-15 perc alatt ropogósra sütöm. A sütőből kivéve ráteszem a rukkola leveleket és háromszögekre vágva tálalom. Önmagában vagy egy friss salátával is finom.

2014. december 27., szombat

Zserbó

Aki még nem telítődött süteményekkel, ezen belül is a diós töltelékűekkel karácsonykor, annak jöjjön szilveszterre egy klasszikus recept a'la Horváth Ilona. Egy-két apróságot változtattam rajta, mivel a zserbó elég tömény édesség, az eredeti receptben megadott cukormennyiséget alaposan lecsökkentettem, így sokkal jobban csúszik egy finom teával. A másik dolog, hogy nekem fura amikor sütőport és élesztőt is tesznek egy tésztába. Most ebben hűen követtem az eredeti leírást, de legközelebb kihagyom a sütőport, és meglátjuk, lesz-e különbség.

Hozzávalók:
35 dkg liszt
1 tojás
5 dkg cukor
20 dkg margarin (vagy 15 dkg zsír)
1 dl tej
1 dkg élesztő
csipetnyi sütőpor
csipet só

A töltelékhez:
12 dkg darált dió
2 ek cukor
20 dkg lekvár (lehetőleg sárgabarack)

Bevonat:
2 ek kakaó
2 ek cukor
3 dkg vaj

Elkészítés:
Az élesztőt langyos tejben egy kevés cukorral felfuttatjuk. A zsiradékot a liszttel elmorzsoljuk. hozzáöntjük a megkelt élesztőt, cukrot, tojást, sót, sütőport és jól összedolgozzuk.

A tésztát 3 egyenlő részre osztjuk. Mindegyik lapot kinyújtjuk egy 35x25 cm-nagyságú sütőlemez méretére. A tészta ne érjen egészen a sütőlemez széléig, mert kelni fog még. Az első lapot belehelyezzük a tepsibe, bőven megkenjük lekvárral, meghintjük darált dióval, majd egy kanál cukorral. Ráhelyezzük a második lapot és megismételjük az előbbi műveletet. A harmadik lapot úgy helyezzük a tetejére, hogy a széleit is befedje. Egy óráig szobahőmérsékleten letakarva kelesztjük. Ekkor megszurkáljuk villával és 180 ºC-os előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt világosbarnára sütjük. Ha a tészta kihűlt, megkenjük a csokoládémázzal, ami a következő módon készül.

A kakaóport és a cukrot nagyon kevés vízzel csomómentesre keverjük, és feltesszük főni. Amit besűrűsödött, levesszük a tűzről és belekeverjük a vajat. Egyenletesen elosztjuk a sütemény tetején, és 1-2 órára hűvös helyre tesszük. Hosszúkás szeletekre vágva tálaljuk.

2014. december 22., hétfő

Töltött káposzta

Bár a blogban többnyire a külföldiek magyar ételekkel kapcsolatos, illetve az én külföldi ételekkel kapcsolatos rácsodálkozásaira térek ki, meg kell említeni, hogy országon belül is vannak olyan ételek, amik az ország két különböző részből származó ember között komoly vitákra adhat okot. Például, hogy a dunai vagy a tiszai típusú halászlé a finomabb, illetve a töltöttkáposzta paradicsomos legyen édeskáposztából, vagy paprikás rántással készüljön savanyúkáposztából. Én magam az utóbbira teszem le a voksomat, igaz, ezt sem készítettem igazából túl sokszor. De mit ad Isten, pont egy töltöttkáposztaimádó férjet sodort az utamba, akinek az ősei olyan faluból származnak, ahol hetente kétszer is lelkesen csavargatták a káposztát...édeset, paradicsommal. Most mit lehet ilyenkor tenni: próbálom ötvözni azt, ami az ő anyukája töltött káposztájában tetszik, azzal az ízvilággal, amit én szeretek. Szerencsére eddig bevált a módszer. Az otthon megszokotthoz képest kisebb gombócokat készítek, az anyósomtól tanult módszer szerint félidőben kikapcsolom a gázt, alaposan becsomagolom a lábast, mintha a befőtteket dunsztolnám. Így hagyom kihűlni. Viszont ha lehet, akkor savanyúkáposztát használok alapként.

Nos, ezt Japánban sehogy nem tudtam megvalósítani, ott ha nekiláttam, akkor az édeskáposzta leveleit kellett főzögetni enyhén ecetes vízben. Babramunka volt és hiába én főztem, nekem nem jött be az ízvilág. Azóta a lengyel boltoknak hála az apró savanyúkáposztát mindig be tudom szerezni, nemrég pedig egy török zöldségesnél egész fej savanyúkáposztaforrást is felfedeztem. Azóta nagyobb örömmel készítem ezt az ételt, és ez a minőségén is látszik. A család töltöttkáposzta szakértője szerint kezd egyre jobb lenni.


Hozzávalók (kb. 42 kis töltelékhez):
1 kisebb fej savanyúkáposzta (ha nincs, akkor édeskáposzta is jó)
40 dkg savanyú aprókáposzta
80 dkg darált vegyes sertés/marhahús
1 bögre rizs (kb. 3 dl-es)
1 ek só
jó sok frissen őrölt bors
1 nagy hagyma
1 ek liszt
2 ek olaj
1 kk őrölt pirospaprika

Elkészítés:
Az aprókáposztát megmossuk, hagyjuk lecsöpögni. A töltelékhez a rizst kétszer átmossuk, lecsöpögtetjük, majd a darált húshoz adjuk a sóval, jó sok borssal egyetemben. A hagymát lereszeljük, vagy aprítóval pépesre daráljuk, és ezt is a töltelékhez adjuk.

A káposzta leveleit óvatosan leszedjük, a nagyobb ereket levágjuk róla, majd nagyobb diónyi mennyiségű töltelékkel megtöltjük. A két szélét ráhajtuk, lazán feltekerjük, és végül a széleit behajtjuk. 

Egy nagy lábas aljára egyenletesen rakunk az aprókáposztából, majd szép sorban rárakjuk a töltelékeket. Minden sor töltelékre egy kevés aprókáposztát helyezünk. Ha káposztafej kisebb vagy szakadt leveleit apróra vágjuk, azokat is beletesszük a lábasba. A tetejére aprókáposzta kerül. Annyi vízzel felöntjük, amennyi majdnem ellepi, majd lassan feltesszük főni. A káposzta keménységétől függ, mennyi idő alatt puhul meg. Nekem most olyan másfél- két órát vett igénybe. Ilyenkor kiveszek egy tölteléket, elvágom, és megkóstolom, elég puha-e már. Ha már a rizs puha, akkor elkészítem hozzá a paprikás rántást. Ehhez egy lábasban felmelegítem az olajat, elkeverem benne a lisztet, és amikor világosbarna színű lesz, gyorsan hozzákeverem a pirospaprikát, és már veszem is le a tűzről. Kevés hideg vizet löttyintek rá, csomómentesre keverem. Picit állni hagyom, majd a káposzta főzőlevével hígítva a töltött káposztára öntöm, a lábast jól megrázogatom, hogy mindenhova jusson belőle. Ezután 5 percig főzöm még, majd a gázt kikapcsolom alatta, és alaposan bebugyolálom, hogy nagyon lassan hűljön ki. Jöhet rá konyharuha, kabát, kispárna, minden, amit találunk. Így órákig meleg marad, az ízek jobban összeérnek, még tovább puhul az étel.

Ropogós fehér kenyérrel és tejföllel tálalom.


2014. december 19., péntek

Mángoldos lazacos kosárkák kapros krumplival

A mai ételem egy egyszerű, gyors előétel, esetleg körettel együtt könnyű ebéd vagy vacsora lehet.  Igaz, egyszerű elkészíteni, de nagyon látványos és finom, ezért a karácsonyi menü részeként is el tudom képzelni.

Az őstermelők boltjában találtam mángoldot a minap, onnan jött az ötlet ehhez az ételhez. Mivel mángolddal eddig még nem sokat főztem, csak készítés közben jöttem rá, hogy mennyire hasonlít a spenóthoz abban is, hogy egy nagy mángold szinte mikroszkópikus méretűre tud zsugorodni hőkezelés során. Az íze érezhető volt így is, de aki intenzívebb mángold ízt szeretne érezni ebben az ételben, vagy még több zöld színt szeretne látni, az tegyen bele még egy mángoldot és legyen benne akkor a lazacból kevesebb, hogyha nem akarjuk, hogy túl sok legyen a töltelék.

Hozzávalók (4 személyre):

1 cs. rétestészta (Filoteig, filo pastry)
2 szelet lazac
2 tojás
1 mángold
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek vaj
só, frissen őrölt bors

A körethez:
1 kg krumpli
1 kis csokor kapor
1 ek vaj

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 200 ºC-ra (nem légkeveréssel). A rétestésztát felhasználás előtt kivesszük a hűtőből, 15 percig pihentetjük.

Addig elkészítjük a tölteléket. A mángoldot megmossuk, ujjnyi csíkokra vágjuk, egy serpenyőben megolvasztott vajon elkezdjük párolni, hozzáadjuk az aprított, zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk. Közben a lazacot falatnyi darabkákra vágjuk, a mángoldos masszához adjuk, és pár perc alatt átsütjük. Levesszük a tűzről, majd ha már egy kicsit hűlt, hozzákeverjük 2 enyhén felvert tojást.

A rétestésztából két lapot használunk csak fel. Az egyiket olajjal megkenjük, ráhelyezzük a másik lapot, majd 4 felé vágjuk, és olajjal kikent muffinformákba tesszük őket, nem baj, ha a csücskei kilógnak. Ebbe belehelyezzük a tölteléket. Az előmelegített sütőbe toljuk és 20 perc alatt készre sütjük.

A körethez a krumlit héjában felteszem főni. Amikor megpuhult, meghámozom, majd forró vajban meghempergetem és aprított kaporral megszórom.

2014. december 15., hétfő

Sült kacsamell sütőtökös rizottóval

Lassan elkezdek ötletelni, milyen finomsággal lephetném meg a családot karácsonykor. Azt már korábban említettem, hogy nálunk ilyenkor nincs halászlé vagy rántott ponty, hanem valamilyen egyéb különleges és finom ételt varázsolunk az asztalra. Mindig mást. Mivel a sütőtöknek szezonja van, a kacsamell pedig olyan hús, amit nem mindennap eszünk, egyik lehetőség a karácsonyi menüre egy sült kacsamell sütőtökös rizottóval.


Hozzávalók (4 személyre):
4 kacsamell filé
2 ág friss rozmaring
1 ek kacsazsír
só, bors

A rizottóhoz:
1 kisebb hosszúkás sütőtök fele
1 ek provance-i fűszerkeverék
1 közepes hagyma
1 salotta hagyma
30 dkg rizottó rizs
1,5 dl száraz fehérbor
8 dl csirke alaplé
1 csipet sáfrány
4 dkg reszelt parmezán sajt
1 ek olivaolaj
2 ek hántolt tökmag
1+1+1 ek vaj
só, bors

Elkészítés:
A kacsamell sütésével kezdem. A filéket megmosom, felitatom róluk a felesleges nedvességet, a bőrüket bevagdosom, sózom, borsozom. Egy forró serpenyőben felolvasztom a zsírt, majd a bőrével lefelé sütni kezdem. Olyan 8-10 percig, amíg lehetőleg az összes zsiradék kisül belőle, majd megfordítom, és a másik oldalát is átsütöm. Ezután sütőlemezre teszem, melléhelyezem a rozmaringágakat, és 130 ºC-os sütőben kb. 20 perc alatt készre sütöm.

A rizottóhoz apróra kockázom a hagymát, egy evőkanál olaj és olivaolajat egy mély serpenyőben felmelegítek, majd a hagymát beledobom és fedő alatt 8 perc alatt puhára párolom. Ekkor hozzáadom a rizst, amit egy-két perc alatt üvegesre párolok. Ekkor hozzáöntöm a fehérbort, amikor ezt felitta, akkor folyamatos keverés mellett mehet hozzá fokozatosan mindig egy merőkanálnyi a forró alapléből, amibe egy csipet sáfrányt dobok. (Az alaplének azért kell tűzforrónak lennie, hogy ne hűtse vissza mindig a fővésben levő rizst.)

Hogy ne legyen unalmas a kevergetés, közben mindig nézzük meg a sülésben lévő kacsát, locsolgassuk meg a saját levével. A rizottóhoz pedig hámozzuk meg a sütőtök felét, vágjuk vékony szeletekre, majd forró vajban, fedő alatt pároljuk meg 10-15 perc alatt. Sózzuk, és provance-i fűszerkeverékkel fűszerezzük. Amikor a rizsünk már puha, hozzáadjuk. Ekkor hozzákeverjük még a reszelt parmezánt, a tökmagot (a legjobb pirítva) és egy evőkanál vajat is, megborsozzuk, 2 percre félretesszük.

Előmelegített tányéron tálaljuk a szeletkre vágott kacsát a rizottóval.

Tipp: A rizottóhoz nem biztos, hogy az összes alaplevet fel kell használni. Ha már puha, akkor nyilvánítsuk késznek, és ne főzzük túl, ne öntsünk hozzá több alaplevet.

2014. december 12., péntek

Közel-keleti ízkavalkád III.: Narancsos, kókuszos grízes süti

Sorozatom jelenlegi utolsó darabja egy finom desszert lesz. Ahogy emíltettem, a Jerusalem című könyvből származik a recept. A barátnőm ajánlotta azzal, hogy amióta ezt egyszer megsütötte, a barátja mindig ezt rendeli tőle. Lelkesen nekiálltam hát én is. Annyit változtattam, hogy a mennyiségeket rögtön feleztem, mert az eredetiben egyből 2 fél kilós kis veknit sütöttek. Ez nekünk az előzőekben említett ételsor végigkóstolása után sok lett volna (még akkor is, ha amúgy napokig eltartható). Annyira hasonlított az én sütim a könyvbelire, hogy még a teteje is ugyanúgy kirepedt...ezen azért legközelebb megpróbálok javítani. Inkább lejjebb viszem majd a hőmérsékletet és tovább sütöm.
Hozzávalók (1 fél kg-os adaghoz)
90 ml napraforgóolaj
120 ml narancslé
80 g narancslekvár (apróra vágott héjú vagy héj nélküli)
2 közepes tojás
35 g cukor
35 g kókuszreszelék
1 narancs reszelt héja
45 g liszt
90 g búzadara
1 ek őrölt mandula
1 tk sütőpor

Az öntözéshez:
100 g cukor
70 ml víz
1 ek narancsvirág víz (vagy rózsavíz)

A tálaláshoz:
görög joghurt

Elkészítés:
A sütőt 180 ºC-ra (nem légkeveréses) előmelegítem. Az olajat, a narancslevet, narancslekvárt, narancshéjat, a tojásokat egy nagy tálban addig verem habverővel, amíg a narancslekvár jól elvegyül a többi hozzávalóval. Egy külön tálban a száraz hozzávalókat is elvegyítem, majd a két tál tartalmát összedolgozom. Egy folyós masszát kell, hogy kapjak. Kizsírozott, sütőpapíros gyümölcskenyérformában 45-60 perc alatt készre sütöm. Ha a beleszúrt tűn nem marad semmi, akkor lesz jó.

Amikor a sütemény majdnem kész, elkészítem az öntözőszirupot. Minden hozzávalót egybeöntök, felteszem főni, amint felforrt, le is veszem a tűzről. Amikor a sütit forrón kiveszem, a forró sziruppal elkezdem kenegetni. Egy-két perc kell, hogy beszívja az adott réteget, majd kezdhetem elölről, egészen addig, amíg az összes folyadékot fel nem használtam.

Amint a süti kihűlt, kiveszem a formából. Szeletekre vágva görög joghurttal tálalom.

2014. december 8., hétfő

Közel-keleti ízkavalkád II: Sült kápia paprika fetával, pita kenyérrel és baba ganoush-sal

Folytatom a múlt héten megkezdett közel-keleti ételsoromat. A mai részben ismertetett ételek önmagukban vegetáriánus előételként vagy könnyű vacsoraként is szolgálhatnak. A baba ganoush egy közel-keleti padlizsánkrém, és főként abban különbözik a hagyományos magyar társától, hogy tahini szószt is adagolunk bele. A pita sokrétűen fogyasztható, például falafelt csomagolhatunk bele, humuszt tunkolhatunk vele, vagy görög ételsor részeként tzatzikivel is ugyanúgy ehetjük.


Sült kápia paprika fetával:

Hozzávalók:
400 g kápia paprika
20 dkg fetasajt
1 ek olivaolaj
1 ág rozmaring

Elkészítés:
A paprikát megmossuk és hosszúkás szeletekre vágjuk, lazán meglocsoljuk olivaolajjal. Felforrósított grillezős serpenyőben meggrillezzük, mellédobunk egy ág rozmaringot. Amikor megsült, még forrón kockára vágott feta sajtot dobunk rá.

Baba ganoush

Hozzávalók (4-6 személyre)
2 nagy padlizsán
egy kevés olaj a kenéshez
1/2 citrom leve
1,5 ek tahini paszta
2 ek joghurt
2 nagy gerezd zúzott fokhagyma
1 ág kakukkfű levelei (vagy 1 tk provance-i fűszerkeverék)
tengeri só és frissen őrölt bors

A tálaláshoz: extra szűz olivaolaj, aprított petrezselyem

Elkészítés:
A sütőt bekapcsolom 220 ºC-ra (nem légkeveréssel). A padlizsánokat egy éles késsel megszurkálom, nehogy sülés közben szétrobbanjanak. Vékonyan kiolajozott tepsiben 45-60 perc alatt készre sütöm őket, félidőben megfordítom. Akkor vannak kész, amikor a belsejük szinte összeesik. Hagyom őket kihűlni, majd meghámozom őket, egy levesszűrőben kinyomkodom belőlük a felesleges folyadékot, majd még itt éles késsel durvára vágom. Az így előkészített padlizsánhúshoz egy nagy tálban hozzáadom a tahini pasztát, citromlevet, joghurtot, aprítot fokhagymát és a kakukkfüvet. Ízlés szerint sózom, borsozom. Találáskor egy kevés olivaolajjal megöntözöm, és ha van otthonon, akkor aprított petrezselyemmel megszórom.
Pita
Hozzávalók (6 személyre)
450 g liszt
1 tk tengeri só
2 x 7 g szárított élesztő (vagy 4 dkg friss élesztő)
1 ek extra szűz olivaolaj + ugyanennyi a tál kikenéséhez
300 ml langyos víz

Elkészítés:
A lisztet, szárított élesztőt, sót egy nagy tálba teszem. (Ha friss élesztőt használom, langyos vízben felfuttatom). A közepébe egy mélyedést vájok, ebbe öntöm az olivaolajat és a víz nagy részét. Elkezdem összegyúrni. Egy lágy, de nem ragadós tésztát kell, hogy kapjak. Ha nem elég lágy, a víz maradék részét is hozzáöntöm. Lisztezett deszkán még 10 percig gyúrom, majd egy kiolajozott tálba teszem, letakarom és meleg helyen kb. 2 óráig kelesztem.
A sütőt bekapcsolom 200 ºC-ra (nem légkeveréssel). A tésztát 12 egyenlő darabra osztom, és 15 percig pihentetem. Ekkor mindegyiket 2-3 mm-es hosszúkás alakra nyújtom, és kiolajozott sütőlemezen 6-8 perc alatt megsütöm. Akkor van kész, ha a tészta felpuffadt és világosbarna árnyalatú lett. 

2014. december 5., péntek

Közel-keleti ízkavalkád I.: Kofta b'siniyah meleg, fűszeres csicseriborsó salátával

Nemrég elutaztunk egy hosszú hétvégére, na nem a Közel-Keletre, hanem csak Londonba, ami az angolok szerint már nem is igazi angol város, annyiféle náció képviselteti ott magát. Ezért valaki hiába nem járt mondjuk Etiópiában, vagy Libanonban, Londonban mégis ehet onnan származó autentikus ételt. Mi is sokfélét kipróbáltunk, az egyik kedvencünk pedig a közel-keleti konyha lett. Ehhez pedig a barátnőm polcán találtunk egy fantasztikus szakácskönyvet, amit rögtön mi is megvettünk, azóta pedig Gordon Ramsay "világ körüli" szakácskönyvével felváltva főzök belőle ottani ételeket.

A könyv címe: Jerusalem, a könyv szerzőinek szülővárosa után. Mindketten itt születtek ugyanabban az évben, csak az egyikük zsidónak a város egyik oldalán, a másikuk palesztinnak a másik oldalon. Barátok és üzlettársak, kiváló példát mutatva arra, hogy az emberek nem is annyira különbözőek egymástól, a két kultúra képviselői nagyon is jól megférnek egy asztal mellett.

Ezen a hétvégén ambíciózus vállakozásként rögtön egy egész közel-keleti ételsort dobtunk össze, ami elsőre soknak tűnhet, de ha mindenből csak egy keveset szedünk, mégsem terheli meg a gyomrot annyira, mint egy klasszikus magyar vasárnapi ebéd. Természetesen ennyi minden elkészítése sem két perc, de megéri.  Hogy az olvasókat és magamat is kíméljem, a recepteket részletekben teszem közzé. Ezek szabadon kombinálhatók egymással, bármelyiket ki is lehet hagyni, mást hozzátenni, kinek-kinek ízlése szerint.

Az első részben egy ízletes húsgolyót mutatok be tahini szószban egy félig meleg-félig friss összetevőkből álló salátával.


Kofta (fűszeres húsgolyók tahini szószban)

Hozzávalók (6 személyre):
150 g tahini szósz (szezámpaszta)
3 ek citromlé
120 ml víz
1 közepes fokhagymagerezd szétlapítva

2 ek étolaj
só ízlés szerint

30 g vaj (a tálaláshoz)
fűszerpaprika a tálaláshoz

A húspogácsához:
400 g darált bárányhús
400 g darált borjú- vagy marhahús
1 kis hagyma
2 nagy fokhagymagerezd szétlapítva
50 g fenyőmag száraz serpenyőben megpirítva, durván felaprítva + ízlés szerint még fenyőmag a tálaláshoz
egy kis csokor petrezselyemzöld fele a húspogácsába, másik fele a tálaláshoz
1 nagy chilipaprika magtalanítva, apróra vágva
1,5 teáskanál őrölt fahéj
1,5 teáskanál őrölt szegfűbors
3/4 teáskanál őrölt szerecsendió
1,5 teáskanál őrölt bors
1,5 teáskanál só

Elkészítés:
A húsgolyók összes alapanyagát összegyúrjuk, szorosan összenyomva hosszúkás fasírtkákat gyúrunk belőlük. Egy lapos tálcára rakjuk őket, lefedjük folpackkal, és felhasználásig a hűtőben tároljuk.

A sütőt 200 ºC-ra előmelegítjük. Egy közepes tálban a szósz alapanyagait összekeverjük, a méznél kicsit hígabbra. Ha szükséges, egy-két evőkanál vízzel hígítjuk.

A húsgolyókat minden oldalukon serpenyőben forró olajon aranybarnára sütjük (kb. 6 perc), majd sütőlemeztre tesszük és 2-4 perc alatt készre sütjük. Lapos tálra helyettük az elkészült koftákat, köréjük kanalazzuk a szószt, és egy-két percre visszarakjuk még a sütőbe, hogy a szósz is átmelegedjen.

Aki szeretné még egy kis plusz kalóriával megdobni az ételt, az 30 g vajat melegítsen barnulásig egy serpenyőben, és tálalás előtt kanalazza a koftára. Szórjuk meg a maradék fenyőmaggal és aprított petrezselyemzölddel.


 Fűszeres csicseriborsó saláta friss zöldségekkel

Hozzávalók:
100 g száraz csicseriborsó
1 tk szódabikarbona
2 kis uborka
2 nagy paradicsom
240 g retek
1 nagy kalifornia paprika
1 kis lilahagyma
20 g korianderlevél (elmaradhat)
15 g petrezselyemlevél durvára aprítva
90 ml olivaolaj
1 citrom reszelt héja és belőle 2 ek leve
1,5 ek sherry ecet (mi helyette bio almaecetet használtunk)
1 gerezd aprított fokhagyma
1 tk cukor
1 tk őrölt kardamom
1,5 tk szegfűbors
1 tk őrölt római kömény
görög joghurt (elmaradhat)
só, frissen őrölt bors

Elkészítés:
A csicseriborsót éjszakára szódabikarbonás vízbe áztatjuk. Másnap leöntjük róla az áztatóvizet, majd kétszeres mennyiségű friss vízben puhára főzzük, a legjobb kuktában.

A többi zöldséget kockára vágjuk, egy nagy tálban elkeverjük. Egy fedeles szószos pohárba (én kiszuperált mustáros poharat használok erre) tesszük az öntet hozzávalóit: 75 ml olivaolajat, ecetet, citromlevet, zúzott, aprított fokhagymát, cukrot, sót, borsot és az egészet jól összerázzuk, majd a salátákra öntjük, lazán elkeverjük.

A kardamomot, szegfűborsot, római köményt, 1/4 teáskanál sót elkeverjük és egy tányérra tesszük. Ebben a megfőtt, lecsöpögtetett csicseriborsót meghempergetjük. A maradék olivaolajat egy serpenyőben felmelegítjük, majd a csicseriborsót 2-3 perc alatt átmelegítjük benne, hogy a fűszerek ízét ezzel is intenzívebbé tegyük.

Nagy lapos tányéron személyekre szétosztva tálaljuk, tetszés szerint görög joghurttal megöntözhetjük.

JÖN, JÖN, JÖN: házi pita kenyér, baba ganoush (közel-keleti padlizsánkrém) és még sok más

2014. december 1., hétfő

Gyors gyümölcsös krémesfalatkák

Az egyik kedvenc süteményem a gyümölcskrémes az aktuális idénygyümölcsökkel. Epres krémes májusban, szőlős krémes szeptemberben, barackos krémes...mikor is? Sajnos manapság  egy nagyvárosi ember alig tudja, mikor milyen gyümölcsnek is van a szezonja, a boltokban mindig mindent lehet kapni: epret, málnát, görögdinnyét, sárgadinnyét télen is. Így történt meg, hogy nemrég egy kis doboz málnát vettem. Tudom, nem most van a szezonja, de olyan szépen nézett ki, és megkívántam. Az íze persze sosem olyan itt, mint otthon, de azért mégis jólesett a vasárnapi desszertemet, egy gyors krémest feldobni egy kevés kerek szemű, puha málnával.


Hozzávalók:
1 csomag vajas-leveles tészta
15 dkg málna, áfonya, vagy bármely puha idénygyümölcs
6,6 dl tej
20 dkg cukor
4 púpos evőkanál liszt
4 tojás
1 csomag vaníliáscukor

Elkészítés:
A sütőt 200ºC-ra előmelegítem. Ezalatt a vajas-leveles tésztát kicsavarom, 6 cm-es kockákra vágom, sütőlemezre helyezem, és 10 perc alatt halványbarnára sütöm. Kiveszem a sütőből és félreteszem. Mivel a tészta elég vastag lesz, én keresztben félbevágom.

A lisztet, 10 dkg cukrot, a vaníliáscukrot a tojássárgákkal és egy kevés tejjel csomómentesre keverem, majd fokozatosan hozzáadom a maradék tejet. Mérsékelt tűzön sűrű krémet főzök belőle (1-2-t rottyanjon), leveszem a tűzről. A tojásfehérjéket a maradék cukorral kemény habbá verem, majd a még forró vaníliakrémbe keverem. A krémet kihűtőm, majd a gyümölcsökkel kombinálva a kis falatkákat megtöltöm, porcukorral megszórva tálalom.