Töltött káposzta

Bár a blogban többnyire a külföldiek magyar ételekkel kapcsolatos, illetve az én külföldi ételekkel kapcsolatos rácsodálkozásaira térek ki, meg kell említeni, hogy országon belül is vannak olyan ételek, amik az ország két különböző részből származó ember között komoly vitákra adhat okot. Például, hogy a dunai vagy a tiszai típusú halászlé a finomabb, illetve a töltöttkáposzta paradicsomos legyen édeskáposztából, vagy paprikás rántással készüljön savanyúkáposztából. Én magam az utóbbira teszem le a voksomat, igaz, ezt sem készítettem igazából túl sokszor. De mit ad Isten, pont egy töltöttkáposztaimádó férjet sodort az utamba, akinek az ősei olyan faluból származnak, ahol hetente kétszer is lelkesen csavargatták a káposztát...édeset, paradicsommal. Most mit lehet ilyenkor tenni: próbálom ötvözni azt, ami az ő anyukája töltött káposztájában tetszik, azzal az ízvilággal, amit én szeretek. Szerencsére eddig bevált a módszer. Az otthon megszokotthoz képest kisebb gombócokat készítek, az anyósomtól tanult módszer szerint félidőben kikapcsolom a gázt, alaposan becsomagolom a lábast, mintha a befőtteket dunsztolnám. Így hagyom kihűlni. Viszont ha lehet, akkor savanyúkáposztát használok alapként.

Nos, ezt Japánban sehogy nem tudtam megvalósítani, ott ha nekiláttam, akkor az édeskáposzta leveleit kellett főzögetni enyhén ecetes vízben. Babramunka volt és hiába én főztem, nekem nem jött be az ízvilág. Azóta a lengyel boltoknak hála az apró savanyúkáposztát mindig be tudom szerezni, nemrég pedig egy török zöldségesnél egész fej savanyúkáposztaforrást is felfedeztem. Azóta nagyobb örömmel készítem ezt az ételt, és ez a minőségén is látszik. A család töltöttkáposzta szakértője szerint kezd egyre jobb lenni.

Hozzávalók (kb. 42 kis töltelékhez):

1 kisebb fej savanyúkáposzta (ha nincs, akkor édeskáposzta is jó)

40 dkg savanyú aprókáposzta

80 dkg darált vegyes sertés/marhahús

1 bögre rizs (kb. 3 dl-es)

1 ek só

jó sok frissen őrölt bors

1 nagy hagyma

1 ek liszt

2 ek olaj

1 kk őrölt pirospaprika

Elkészítés:

Az aprókáposztát megmossuk, hagyjuk lecsöpögni. A töltelékhez a rizst kétszer átmossuk, lecsöpögtetjük, majd a darált húshoz adjuk a sóval, jó sok borssal egyetemben. A hagymát lereszeljük, vagy aprítóval pépesre daráljuk, és ezt is a töltelékhez adjuk.

A káposzta leveleit óvatosan leszedjük, a nagyobb ereket levágjuk róla, majd nagyobb diónyi mennyiségű töltelékkel megtöltjük. A két szélét ráhajtuk, lazán feltekerjük, és végül a széleit behajtjuk. 

Egy nagy lábas aljára egyenletesen rakunk az aprókáposztából, majd szép sorban rárakjuk a töltelékeket. Minden sor töltelékre egy kevés aprókáposztát helyezünk. Ha káposztafej kisebb vagy szakadt leveleit apróra vágjuk, azokat is beletesszük a lábasba. A tetejére aprókáposzta kerül. Annyi vízzel felöntjük, amennyi majdnem ellepi, majd lassan feltesszük főni. A káposzta keménységétől függ, mennyi idő alatt puhul meg. Nekem most olyan másfél- két órát vett igénybe. Ilyenkor kiveszek egy tölteléket, elvágom, és megkóstolom, elég puha-e már. Ha már a rizs puha, akkor elkészítem hozzá a paprikás rántást. Ehhez egy lábasban felmelegítem az olajat, elkeverem benne a lisztet, és amikor világosbarna színű lesz, gyorsan hozzákeverem a pirospaprikát, és már veszem is le a tűzről. Kevés hideg vizet löttyintek rá, csomómentesre keverem. Picit állni hagyom, majd a káposzta főzőlevével hígítva a töltött káposztára öntöm, a lábast jól megrázogatom, hogy mindenhova jusson belőle. Ezután 5 percig főzöm még, majd a gázt kikapcsolom alatta, és alaposan bebugyolálom, hogy nagyon lassan hűljön ki. Jöhet rá konyharuha, kabát, kispárna, minden, amit találunk. Így órákig meleg marad, az ízek jobban összeérnek, még tovább puhul az étel.

Ropogós fehér kenyérrel és tejföllel tálalom.