Házi savanyúság tartósítószer nélkül

Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a külföldi barátok általában szívesen fogyasztják a magyar ételeket, de a savanyúságaink nem esnek ebbe a kategóriába. Amikor ezekkel próbálkoztunk, akkor legtöbbször udvariasan belekóstoltak, és otthagyták. Ezen én nem sértődtem meg, mert én is megkóstolok szinte mindent, de szeretni azért nem szeretek minden egyes elém tolt egzotikus ételt. Legközelebb tudom, hogy mi az, amivel lehetőleg ne kínáljam meg a külföldi vendégeket.

Én magam viszont örömmel fedezek fel újfajta savanyúságokat. Imádom például a koreai kimcsit, ami a mi savanyúkáposztánkhoz hasonlóan, fermentálással készül, viszont a són kívül megy bele még tengeri herkenyű, erőspaprika és sok minden más. (Ennek pontos receptje majd egy későbbi bejegyzésben van tervbe véve.) Most viszont egy erdélyi barátoktól tanult egyszerű és nagyszerű savanyúságrecept következik.  Tulajdonképpen ez is savanyítással készül, de nem csak káposztát, hanem egyéb zöldségeket is tehetünk bele, amit el tudunk képzelni savanyúságként pl. brokkolit, céklát, uborkát, répát, káposztát. Fontos kellék még egy 3 vagy 5 literes űrtartalmú befőttesüveg, esetleg műanyag doboz. Errefelé nem láttam még ilyen nagy méretű befőttesüveget, ezért dobozt használtam a készítéshez. Ebben az esetben viszont fontos, hogy a zöldségeket valamivel lenyomjuk, nehogy megpenészedjenek a vízből kiálló részek.  Én egy téglalap alakú tányért használtam erre a célra.

Hozzávalók (3 vagy 5 literes üveghez)

1 kisebb karfiol

4-5 nagyobb répa

3-4 kisebb uborka

1/2 fej lilakáposzta

2 cső piros fűszerpaprika

1 szál torma

2 ág kapor

egész bors (ízlés szerint)

só: 4 dkg/1 liter víz

Elkészítés:

A zöldségeket alaposan megmossuk, nagyobb darabokra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük. Mindent jó szorosan belenyomkodunk a nagy befőttesüvegbe. A vizet felforraljuk, literenként 4 dkg sót teszünk bele. Kihűtjük. A víz mennyisége a zöldségektől, üvegek méretétől függ. Annyi vizet öntünk rá, amennyi teljesen ellepi. Meleg helyre tesszük, és pár napig érleljük. Ha a lé pezsegni kezd rajta (esetleg még ki is fut), akkor lesz jó. Ekkor a maradék vizet pótoljuk, majd kisebb üvegekbe rakva, hűvös helyen tároljuk.